Szűkülhet az átvilágítandók köre

Az átvilágítási törvényjavaslatok parlamenti általános vitájában a kormánypárti képviselők a jelenlegi nemzetbiztonsági szolgálatok működésének védelmét és az átvilágítandók körének szűkítését szorgalmazták tegnap. A polgári oldal arra hívta fel a figyelmet: az előterjesztések elfogadásával a diktatúra valódi felelőseit „mentenék” fel. Az ellenzék a múlt rendszerben megfigyeltek kárpótlását is sürgette, továbbá négypárti konszenzussal megalkotott új előterjesztés benyújtását is kezdeményezte.

Kis Ferenc
2002. 09. 25. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A kormány a második száz napban is tudatosan koncentrálja anyagi lehetőségeit az esélyek javítására, a családok támogatására, a versenyképesség különbségeinek csökkentésére – fogalmazott Csehák Judit egészségügyi, szociális és családügyi miniszter tegnapi, napirend előtti felszólalásában a parlamentben. Mint mondta, a 12 pontos program egy része szimbolikus is, „mert irányt jelezni is szándékunkban állt”. Felsorolásában kitért a lakásépítési kedvezményre, a gyermek születésekor az apáknak járó egyhetes szabadságra, és az iskoláskorúak üdültetésének támogatására. – Nem hagyjuk adósságban vergődni a vidéket, az agrártermelőket, nem hagyjuk pusztulni az önkormányzatok által hasznosítható állami vagyont – hangoztatta Csehák Judit. Varga Mihály (Fidesz) reagálásában azt mondta: a program döntő részével egyet lehet érteni. Utalva ugyanakkor a birtokukba jutott, a kormány döntését előkészítő anyagra, közölte: abban még az szerepelt, hogy ország minden iskolájában drogmegelőzési program indul. A kormány által elfogadott pontok között viszont – hívta fel a figyelmet – ez már nem szerepel. – Tartunk tőle, hogy az új, szabadabb drogtörvény miatt került ez ki a programból – jegyezte meg Varga Mihály. Lendvai Ildikó (MSZP) erre közölte: a kormány elfogadta a drogprogramot is, ám az nem került be a száznapos intézkedési csomagba.
*
Varga Mihály (Fidesz) napirend előtti felszólalásában a gazdaságfejlesztés hiányáról, a Széchenyi-terv leállításáról beszélt. Mint mondta, a kormány a harminc alprogramból kilencet azonnal megszüntetett, további 13 esetében pedig már nem lehet pályázni. – Teljes egészében megszűnt a kereskedelmi szálláshelyek bővítését, a kis- és középvállalkozások gépjárműparkjának fejlesztését, a környezetvédelmi szempontú technológiaváltást és az ipari parkok beruházásainak fejlesztését célzó pályázat – sorolta. Nyilatkozatokra reagálva Varga megdöbbentőnek nevezte az állítást, miszerint nincs pénz a programok folytatására. Burány Sándor, a pénzügyi tárca politikai államtitkára erre úgy reagált: a Széchenyi-terv nem mozgatta meg a gazdaságot. A programot folytatni akarja a kabinet – fejtette ki –, de átmeneti nehézséget okoz, hogy az előző vezetés a kormányváltásig elköltötte az erre az évre szánt pénzeket.
– Sikeres egyeztetést tartott Magyar Bálint oktatási miniszter kedden a jászladányi alapítványi iskola ügyének minden érintettje jelenlétében – mondta Hiller István, az oktatási tárca államtitkára Gusztos Péter (SZDSZ) napirend előtti felszólalására reagálva. Gusztos az eset kapcsán hangsúlyozta: viszályt szítani felelőtlenség, csakúgy, mint az ügy kapcsán csendben maradni.
*
Az Országgyűlés tegnap lefolytatta az Állami Számvevőszék 2001. évi tevékenységéről szóló beszámoló és határozati javaslat általános vitáját. Kovács Árpád ÁSZ-elnök elmondta: a beszámoló készítésekor nemcsak egy évre, hanem az előző ciklus egészére tekintették át a szervezet tapasztalatait. Ebben az időben vált gyakorlattá, hogy nemcsak a bizottságok, hanem a parlament plenáris ülése is tárgyalta az ÁSZ éves beszámolóit – mondta. Az előző ciklusban a szervezet 161 jelentést és több mint ezer javaslatot készített.
Kovács Árpád elmondta: a tavalyi időközi választások után harmadszor hívták fel a figyelmet arra, hogy nem megfelelő a pártok által kampányra fordított pénzek szabályozása. A kampánypénzek eredetének és felhasználásának átláthatósága nem biztosítható, és így az ÁSZ-ellenőrzés csak formálisnak tekinthető – hangsúlyozta. Az ÁSZ elnöke szerint a közbeszerzési törvény öszszes hibája ellenére működik. Szükségesnek nevezte, hogy a szervezet ellenőrzéseit kiterjesszék az állami pénzek végfelhasználóiig.
A beszámoló vitájában kormánypárti és ellenzéki képviselők egyaránt szóvá tették, hogy az ÁSZ javaslatainak csak feléből születik törvénymódosítás. Ugyancsak pártállástól függetlenül dicsérték a szervezet munkáját. Farkas Imre (MSZP) jelezte: az új kormány jobban figyel majd az ÁSZ javaslataira. Tállai András (Fidesz) emlékeztetett arra: az elmúlt négy évben jelentősen javultak a szervezet működési feltételei.
***
Az MTI várja a választási költségeket. A parlament tegnap folytatta le a nemzeti hírügynökség 1997., 1998., 1999., 2000. és 2001. évi tevékenységéről szóló jelentések általános vitáját. Az MTI Rt. elnöke, Dorogi Sándor kijelentette, hogy bár a hírügynökségnek az Országgyűlés a tulajdonosa, ezt az elmúlt években a társaság nem mindig érzékelte. A gazdálkodásról szólva elmondta: az elmúlt öt évben a cég eredményes volt, 1997 óta egymilliárd forinttal növelte saját bevételét. Az rt. az elmúlt években közel egymilliárd forintot költött technikai fejlesztésekre, beruházásokra, illetve a digitális tartalomfejlesztésre. Dorogi szólt arról is: az MTI mind ez idáig nem jutott hozzá a tavaszi választásokkal kapcsolatos költségek fedezetéhez, ami 113 millió forintot tesz ki. Ha ezt az összeget nem kapja meg az MTI, akkor negatív lesz az eredménye.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.