A kormány a második száz napban is tudatosan koncentrálja anyagi lehetőségeit az esélyek javítására, a családok támogatására, a versenyképesség különbségeinek csökkentésére – fogalmazott Csehák Judit egészségügyi, szociális és családügyi miniszter tegnapi, napirend előtti felszólalásában a parlamentben. Mint mondta, a 12 pontos program egy része szimbolikus is, „mert irányt jelezni is szándékunkban állt”. Felsorolásában kitért a lakásépítési kedvezményre, a gyermek születésekor az apáknak járó egyhetes szabadságra, és az iskoláskorúak üdültetésének támogatására. – Nem hagyjuk adósságban vergődni a vidéket, az agrártermelőket, nem hagyjuk pusztulni az önkormányzatok által hasznosítható állami vagyont – hangoztatta Csehák Judit. Varga Mihály (Fidesz) reagálásában azt mondta: a program döntő részével egyet lehet érteni. Utalva ugyanakkor a birtokukba jutott, a kormány döntését előkészítő anyagra, közölte: abban még az szerepelt, hogy ország minden iskolájában drogmegelőzési program indul. A kormány által elfogadott pontok között viszont – hívta fel a figyelmet – ez már nem szerepel. – Tartunk tőle, hogy az új, szabadabb drogtörvény miatt került ez ki a programból – jegyezte meg Varga Mihály. Lendvai Ildikó (MSZP) erre közölte: a kormány elfogadta a drogprogramot is, ám az nem került be a száznapos intézkedési csomagba.
*
Varga Mihály (Fidesz) napirend előtti felszólalásában a gazdaságfejlesztés hiányáról, a Széchenyi-terv leállításáról beszélt. Mint mondta, a kormány a harminc alprogramból kilencet azonnal megszüntetett, további 13 esetében pedig már nem lehet pályázni. – Teljes egészében megszűnt a kereskedelmi szálláshelyek bővítését, a kis- és középvállalkozások gépjárműparkjának fejlesztését, a környezetvédelmi szempontú technológiaváltást és az ipari parkok beruházásainak fejlesztését célzó pályázat – sorolta. Nyilatkozatokra reagálva Varga megdöbbentőnek nevezte az állítást, miszerint nincs pénz a programok folytatására. Burány Sándor, a pénzügyi tárca politikai államtitkára erre úgy reagált: a Széchenyi-terv nem mozgatta meg a gazdaságot. A programot folytatni akarja a kabinet – fejtette ki –, de átmeneti nehézséget okoz, hogy az előző vezetés a kormányváltásig elköltötte az erre az évre szánt pénzeket.
– Sikeres egyeztetést tartott Magyar Bálint oktatási miniszter kedden a jászladányi alapítványi iskola ügyének minden érintettje jelenlétében – mondta Hiller István, az oktatási tárca államtitkára Gusztos Péter (SZDSZ) napirend előtti felszólalására reagálva. Gusztos az eset kapcsán hangsúlyozta: viszályt szítani felelőtlenség, csakúgy, mint az ügy kapcsán csendben maradni.
*
Az Országgyűlés tegnap lefolytatta az Állami Számvevőszék 2001. évi tevékenységéről szóló beszámoló és határozati javaslat általános vitáját. Kovács Árpád ÁSZ-elnök elmondta: a beszámoló készítésekor nemcsak egy évre, hanem az előző ciklus egészére tekintették át a szervezet tapasztalatait. Ebben az időben vált gyakorlattá, hogy nemcsak a bizottságok, hanem a parlament plenáris ülése is tárgyalta az ÁSZ éves beszámolóit – mondta. Az előző ciklusban a szervezet 161 jelentést és több mint ezer javaslatot készített.
Kovács Árpád elmondta: a tavalyi időközi választások után harmadszor hívták fel a figyelmet arra, hogy nem megfelelő a pártok által kampányra fordított pénzek szabályozása. A kampánypénzek eredetének és felhasználásának átláthatósága nem biztosítható, és így az ÁSZ-ellenőrzés csak formálisnak tekinthető – hangsúlyozta. Az ÁSZ elnöke szerint a közbeszerzési törvény öszszes hibája ellenére működik. Szükségesnek nevezte, hogy a szervezet ellenőrzéseit kiterjesszék az állami pénzek végfelhasználóiig.
A beszámoló vitájában kormánypárti és ellenzéki képviselők egyaránt szóvá tették, hogy az ÁSZ javaslatainak csak feléből születik törvénymódosítás. Ugyancsak pártállástól függetlenül dicsérték a szervezet munkáját. Farkas Imre (MSZP) jelezte: az új kormány jobban figyel majd az ÁSZ javaslataira. Tállai András (Fidesz) emlékeztetett arra: az elmúlt négy évben jelentősen javultak a szervezet működési feltételei.
***
Az MTI várja a választási költségeket. A parlament tegnap folytatta le a nemzeti hírügynökség 1997., 1998., 1999., 2000. és 2001. évi tevékenységéről szóló jelentések általános vitáját. Az MTI Rt. elnöke, Dorogi Sándor kijelentette, hogy bár a hírügynökségnek az Országgyűlés a tulajdonosa, ezt az elmúlt években a társaság nem mindig érzékelte. A gazdálkodásról szólva elmondta: az elmúlt öt évben a cég eredményes volt, 1997 óta egymilliárd forinttal növelte saját bevételét. Az rt. az elmúlt években közel egymilliárd forintot költött technikai fejlesztésekre, beruházásokra, illetve a digitális tartalomfejlesztésre. Dorogi szólt arról is: az MTI mind ez idáig nem jutott hozzá a tavaszi választásokkal kapcsolatos költségek fedezetéhez, ami 113 millió forintot tesz ki. Ha ezt az összeget nem kapja meg az MTI, akkor negatív lesz az eredménye.
A fiataloknak üzent XIV. Leó pápa + videó
