Szűkülhet az átvilágítandók köre

Összesen hetven módosító indítvány érkezett be tegnap a kormány két ügynöktörvény-javaslatához két órával a benyújtási határidő lejárta előtt. A koalíciós pártoknak még mindig nem sikerült lezárni egyeztetésüket a tervezetekről. A vitát az okozza: az SZDSZ nem szeretné szűkíteni az átvilágítandók körét. Wiener György (MSZP) lapunknak elmondta: szándékosan szerettek volna a módosító javaslatokkal minél több lehetőséget adni kapcsolódó indítványok benyújtására. A módosítások újabb egy hét haladékot jelentenek a koalíció számára, azok benyújtási határideje ugyanis a jövő hét közepe. Az MSZP módosító javaslatai szűkítenék az átvilágítandók körét. Az eredeti javaslatból kikerülnének az országos munkavállalói érdekképviseletek és az egyházak országos és területi vezetői. Ugyancsak nem kellene átvilágítani a rádiók, televíziók és a nyomtatott sajtó vezető beosztásban lévő tagjait. Ehhez a ponthoz az SZDSZ is saját módosító indítványt nyújtott be, ők viszont némileg tágítanák az átvilágítandók körét a negyedéves lapok vezető szerkesztőivel is. A közös kormánypárti javaslat szerint az átvilágítást egy 12 tagú bírói testület végezné, amelynek tagjait az Országgyűlés választaná ki az Országos Igazságszolgáltatási Tanács ajánlása alapján. Ezzel párhuzamosan megszűnne a jelenlegi átvilágító bírói testület és a folyamatban lévő ügyek is.
A Fidesz is benyújtotta saját módosító javaslatait. A legnagyobb ellenzéki párt javaslatai szerint nem tényfeltárásról, hanem ellenőrzésről lenne szó. Minden közéleti szerepvállalással összeférhetetlen lenne az, ha valaki az MSZMP vagy annak „jogelődje” központi vagy politikai bizottságának tagja volt. Összeférhetetlen lenne az, aki egy évnél hosszabb ideig függetlenített párttitkárként dolgozott vagy karhatalmi szolgálatot teljesített 1956–57-ben. Kizáró ok lenne a titkosszolgálati múlt és a nyilaskeresztes párttagság is. A Fidesz javaslata szerint az ellenőrzés hatálya gyakorlatilag megegyezne a régi átvilágítási törvényben foglaltakkal, és „megőrizné” a Történeti Hivatalt.
*
Az eredeti szándékok ellenére sem sikerült Medgyessy Péter állambiztonsági múltjából tartós politikai botrányt keverni – mondta Tóth András (MSZP) nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító politikai államtitkár az átvilágítási törvényjavaslatok tegnapi általános vitájában. Wiener György (MSZP) hangsúlyozta: a törvényjavaslatok legfőbb célja annak megakadályozása, hogy a közélet szereplőire nyomást lehessen gyakorolni. Tóth Károly (MSZP) úgy vélte: amikor a jobboldal válságba kerül, mindig felvetődik az ügynöktörvény kérdése. Felvetette azt is, hogy szabad-e politikai érdekek mentén veszélyeztetni az ország nemzetbiztonságát.
– Ma már nem a személyek érdekesek, inkább az, ahogyan az állambiztonsági szervek működtek – jelentette ki felszólalásában Mécs Imre (SZDSZ). Úgy látta, nincs eredendő bűn, így nem lehet teljes egészében elítélni az elmúlt negyven évet. – Akkor is történtek jó, hasznos dolgok, illetve aljas bűnök. A kormánypárti politikus arra kérte az országgyűlést, hogy ne zárja le a vitát, hanem napolja el azt, mivel az SZDSZ módosító indítványokat kíván benyújtani. Az elnöklő Wekler Ferenc ezt azzal utasította el, hogy a napirend elfogadása után nincs mód a vita elnapolására.
Herényi Károly (MDF) felszólalásában azt hangsúlyozta, hogy különbséget kell tenni a megfigyelt és a megfigyelő személyek között. A politikus fércmunkának minősítve a beterjesztett javaslatot utalt a szocialisták egyik, többször hangoztatott érvére, ami szerint a közvélemény többsége nem tekinti „bűnnek” az szt-tiszti múltat. Herényi felhívta a figyelmet arra: a beterjesztett törvényjavaslatok nem adnak megoldást arra a problémára, hogy az illetéktelen kezekbe került dokumentumokat bárki nyilvánosságra hozhatja. Javasolta: szabjanak egy iratbeszolgáltatási határidőt, aminek lejárta után törvényileg szankcionálnák az információk közzétételét.
Kovács Zoltán (Fidesz) azt hangsúlyozta: súlyosabb annak a megítélése, aki az elnyomó gépezet csúcsán a jelentéseket megrendelte, mint azoké, akiket zsarolással, erőszak útján szerveztek be. Példaként említette, hogy Csehák Judit jelenlegi egészségügyi miniszter tagja volt annak az operatív bizottságnak, ami a nyolcvanas években az ellenzék megregulázására jött létre.
***
Ma Mécs-jelentés. Ma tartja összegző sajtótájékoztatóját Mécs Imre (SZDSZ), a jelenlegi és volt kormánytagok titkosszolgálati múltját vizsgáló – időközben csak kormánypártivá vált – parlamenti bizottság elnöke. A politikus várhatóan az eddig már közzétett információkat, illetve a kormányoldal által levont következtetéseket közli. Emlékezetes: nagy vihart kavart a testület tevékenysége, mivel több olyan volt kormánytag nevét hozták nyilvánosságra érintettként, akikről később kiderült, hogy semmiféle titkosszolgálati tevékenységet nem végeztek. A hírhedt „tízes lista” közreadása után már az MSZP-s bizottsági tagok sem forszírozták a további vizsgálódást, amelyet az adatvédelmi ombudsman is törvénytelennek és alkotmányellenesnek nevezett. Szalay Gábor SZDSZ-es államtitkár titkosszolgálati aktájának eltűnése kapcsán Mécs konfliktusba került Markó Györggyel, a Történeti Hivatal elnökével is. Markó felhívta a figyelmet arra, hogy több olyan kormánytag neve hiányzik a Mécs-listáról, akiknél felvetődött az érintettség gyanúja. Mécs Imre bizottsági elnöki tevékenységét Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke is kritizálta.