Üzlet a műkincscsempészet

Idén eddig csaknem százmillió forint értékben foglaltak le a vámosok műkincseket a határátkelőhelyeken. A csempészáruk listáját a különféle pénzérmék, ásatásokról származó edények, ékszerek, valamint ikonok, templomi kegytárgyak, festmények vezetik. S amíg korábban hazánk csak tranzitországnak számított az illegális műkincs-kereskedelemben, addig napjainkra célországgá vált. A szakemberek tapasztalatai szerint a területen elérhető extraprofit reményében egyre több szervezett bűnbanda specializálja magát erre az üzletágra.

Simits Timea
2002. 09. 25. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Egyre jobb üzletnek bizonyul a műtárgycsempészet, s ezt a statisztikák is alátámasztják. Amíg hat évvel ezelőtt összesen 16 millió forint értékű, a kulturális javak körébe tartozó régiség illegális ki- és bejutását akadályozták meg a magyar vámosok, tavaly ugyanez az érték elérte a 185 milliót, s az idei eddigi érték is eléri a 100 millió forintot. Ugyancsak a felderítési statisztikákból az is körvonalazódni látszódik, hogy a csempészek, az extraprofit reményében a megrendelők számára egyre értékesebb tárgyak „beszerzését” is vállalják. Míg 2000-ben 500 esetet derítettek fel a pénzügyőrök, amelyek során 100 millió forint értékű csempészárut foglaltak le, addig a tavalyi csaknem kétszeres összértékű lefoglalt régiség csupán fele ennyi (252) lebukás során került elő.
A nemzetközi műtárgy-kereskedelem feketepiacán való jelentős mértékű átrendeződés Magyarországot sem hagyta érintetlenül – nyilakozott a Magyar Nemzetnek Sipos Jenő alezredes, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága (VPOP) szóvivője. Amíg néhány évvel ezelőtt még csak tranzitország szerepét töltöttük be, mostanra itthon is megnőtt a kereslet az értékes régiségek és műalkotások iránt. Így pedig elkerülhetetlenül megjelentek az illegális árusító csatornák is.
A szóvivő beszámolt arról is: az illegális műkereskedők különféle módon próbálják kijátszani a vámosokat. Sok esetben nemzetközi vámokmányok (TIR) fedezete mellett közlekedő járművek legális rakománya közé próbálják elrejteni a műtárgyakat, sokszor a sofőr tudta nélkül. Ezenkívül a közúti határátkelőhelyeken gyakori, hogy az utasok autóban, vonaton, csomagjaik vagy ruházatuk alatt próbálják átjuttatni a különféle régiségeket.
A legtöbb szállítmány Románia felől, valamint az ukrán határszakaszon keresztül érkezik. A csempészett tárgyak listáját a különféle római és középkori pénzérmék vezetik, amelyeket ásatásokról származó edények, ékszerek, majd ikonok, templomi kegytárgyak és festmények követnek. (Utóbbiakat általában értéktelen fedőfestménnyel álcázzák.) Nem túl gyakran, de találnak a vámosok állati ősleleteket és hangszereket is.
A csempészek többsége külföldi állampolgár – főleg román, ukrán, és orosz –, de az utóbbi években jelentősen megnőtt a magyar bűnözők száma is. S mivel jól jövedelmező területről van szó, a szervezett bűnbandák közül is egyre többen specializálják magukat erre az üzletágra.
A csempészek általában nem ismerik megbízóikat, sem pedig a címzetteket, így a kiterjedt bűnszervezetek tagjainak kilétét csak jelentős nyomozati munkával lehet megállapítani és az illetékes társhatóságokkal együttműködve lehet felderíteni.
A szóvivő elmondta továbbá: hazánkban – főként a 2000. év előtt volt gyakori – jellemző az amatőr kincsvadászat is, amikor is a lelkes keresgélők fémkereső detektorokkal kutatták át az egyes ásatásokat az ókori Római Birodalom régészeti kincseiért. Ezeket aztán szinte kivétel nélkül külföldre szállították és értékesítették.
Az alezredes hozzátette: a műkincscsempészet elleni sikeres fellépés részeként a tervek között szerepel, hogy létrehoznak egy központi számítógépes adatbázist; erről már meg is kezdődtek az egyeztetések. Ez tartalmazná az ellopott és a körözött régiségek listáját, valamint képeket, ábrákat, a műtárgyak leírását könynyítő adatokat, amelyeket a vám- és nyomozóhivatalok rendelkezésére lehetne bocsátani, ezzel megkönynyítve munkájukat.
***
Idei nagy fogások
– Január 24-én a vámkommandó járőrei 62 millió forint értékű drágakövet foglaltak le a drávaszabolcsi vámhivatalnál. A zafírok és gyémántok két, az országba belépő magyar állampolgár teherautójából kerültek elő.
– Szeptember 1-jén a vámkommandó járőre a röszkei határátkelő közelében ötmillió forint értékű, római és középkori cserépedényt, korsót, tálat, mécsest tartalmazó szállítmányt talált egy belépő bolgár állampolgár autójában.
– Szeptember 16-án, a budapesti, 10. számú vámhivatal munkatársai 14 millió forint értékű, műtárgynak számító hangszert foglaltak le, amelyet egy fővárosi kft. akart engedély nélkül kivinni az országból.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.