Egyre jobb üzletnek bizonyul a műtárgycsempészet, s ezt a statisztikák is alátámasztják. Amíg hat évvel ezelőtt összesen 16 millió forint értékű, a kulturális javak körébe tartozó régiség illegális ki- és bejutását akadályozták meg a magyar vámosok, tavaly ugyanez az érték elérte a 185 milliót, s az idei eddigi érték is eléri a 100 millió forintot. Ugyancsak a felderítési statisztikákból az is körvonalazódni látszódik, hogy a csempészek, az extraprofit reményében a megrendelők számára egyre értékesebb tárgyak „beszerzését” is vállalják. Míg 2000-ben 500 esetet derítettek fel a pénzügyőrök, amelyek során 100 millió forint értékű csempészárut foglaltak le, addig a tavalyi csaknem kétszeres összértékű lefoglalt régiség csupán fele ennyi (252) lebukás során került elő.
A nemzetközi műtárgy-kereskedelem feketepiacán való jelentős mértékű átrendeződés Magyarországot sem hagyta érintetlenül – nyilakozott a Magyar Nemzetnek Sipos Jenő alezredes, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága (VPOP) szóvivője. Amíg néhány évvel ezelőtt még csak tranzitország szerepét töltöttük be, mostanra itthon is megnőtt a kereslet az értékes régiségek és műalkotások iránt. Így pedig elkerülhetetlenül megjelentek az illegális árusító csatornák is.
A szóvivő beszámolt arról is: az illegális műkereskedők különféle módon próbálják kijátszani a vámosokat. Sok esetben nemzetközi vámokmányok (TIR) fedezete mellett közlekedő járművek legális rakománya közé próbálják elrejteni a műtárgyakat, sokszor a sofőr tudta nélkül. Ezenkívül a közúti határátkelőhelyeken gyakori, hogy az utasok autóban, vonaton, csomagjaik vagy ruházatuk alatt próbálják átjuttatni a különféle régiségeket.
A legtöbb szállítmány Románia felől, valamint az ukrán határszakaszon keresztül érkezik. A csempészett tárgyak listáját a különféle római és középkori pénzérmék vezetik, amelyeket ásatásokról származó edények, ékszerek, majd ikonok, templomi kegytárgyak és festmények követnek. (Utóbbiakat általában értéktelen fedőfestménnyel álcázzák.) Nem túl gyakran, de találnak a vámosok állati ősleleteket és hangszereket is.
A csempészek többsége külföldi állampolgár – főleg román, ukrán, és orosz –, de az utóbbi években jelentősen megnőtt a magyar bűnözők száma is. S mivel jól jövedelmező területről van szó, a szervezett bűnbandák közül is egyre többen specializálják magukat erre az üzletágra.
A csempészek általában nem ismerik megbízóikat, sem pedig a címzetteket, így a kiterjedt bűnszervezetek tagjainak kilétét csak jelentős nyomozati munkával lehet megállapítani és az illetékes társhatóságokkal együttműködve lehet felderíteni.
A szóvivő elmondta továbbá: hazánkban – főként a 2000. év előtt volt gyakori – jellemző az amatőr kincsvadászat is, amikor is a lelkes keresgélők fémkereső detektorokkal kutatták át az egyes ásatásokat az ókori Római Birodalom régészeti kincseiért. Ezeket aztán szinte kivétel nélkül külföldre szállították és értékesítették.
Az alezredes hozzátette: a műkincscsempészet elleni sikeres fellépés részeként a tervek között szerepel, hogy létrehoznak egy központi számítógépes adatbázist; erről már meg is kezdődtek az egyeztetések. Ez tartalmazná az ellopott és a körözött régiségek listáját, valamint képeket, ábrákat, a műtárgyak leírását könynyítő adatokat, amelyeket a vám- és nyomozóhivatalok rendelkezésére lehetne bocsátani, ezzel megkönynyítve munkájukat.
***
Idei nagy fogások
– Január 24-én a vámkommandó járőrei 62 millió forint értékű drágakövet foglaltak le a drávaszabolcsi vámhivatalnál. A zafírok és gyémántok két, az országba belépő magyar állampolgár teherautójából kerültek elő.
– Szeptember 1-jén a vámkommandó járőre a röszkei határátkelő közelében ötmillió forint értékű, római és középkori cserépedényt, korsót, tálat, mécsest tartalmazó szállítmányt talált egy belépő bolgár állampolgár autójában.
– Szeptember 16-án, a budapesti, 10. számú vámhivatal munkatársai 14 millió forint értékű, műtárgynak számító hangszert foglaltak le, amelyet egy fővárosi kft. akart engedély nélkül kivinni az országból.
Donald Trump mindent megtesz, hogy elérje a békét Ukrajnában
