Aligha mennek Nyugatra a szakemberek

Bármennyire is vonzó lehet a nyugat-európai munkalehetőség, nem valószínű, hogy az uniós csatlakozást követően jelentősen megnövekedne a szakemberek elvándorlása.

Bizonyos területeken, így például az információs technológia témakörében Nyugat-Európa nem rendelkezik a keresletnek megfelelő, kellően képzett szakemberekkel. Éppen ezért az unió részéről bölcs dolog lenne, ha hasznosítaná a Magyarországon rendelkezésre álló szakértelmet. Meg kell valósítani egy olyan rendszert, amelynek keretében a gazdasági igényekhez kapcsolódó munkavállalási engedély adható ki olyan területeken dolgozó szakmunkásoknak is (többek között vízvezeték-szerelők, hegesztők), ahol hiány van Nyugat-Európában. Nem valószínű, hogy Magyarországnak az EU-ba történő felvétele jelentős elvándorlást hozna a mai tagállamokba – olvasható a Magyar EU Bővítési Tanács (HEBC) legújabb országjelentésében.
A tanulmány szerint versenyképességének növelése érdekében Magyarországnak át kell alakítania munkaerőpiacát, így többek között szükség van ágazati politikára, és előre meg kell tervezni azt is, hogy a jövőben milyen szakértelemre lesz szükség. Az oktatási rendszer átalakításánál nagyobb hangsúlyt kell helyezni alsóbb szinten a nyelvtanításra, a szakoktatásra és a tudás alkalmazásszintű felhasználására. Szoros együttműködést kell kialakítani az egyetemek és a magánszféra között, amelynek keretében a hallgatóknak alkalmuk nyílhat arra, hogy a gyakorlatban alkalmazzák az iskolában elsajátítottakat, a vállalatok pedig gondoskodhatnak saját kutatás-fejlesztési igényeikről. Újraértékelendő a kötelező iskoláztatás tartalma is, ugyanis valószínűleg nagyobb szükség lenne szakmai órákra, szemben az általános műveltségi órákkal.
A Gyáriparosok Európai Kerekasztalához tartozó multinacionális cégek tizenhárom legjelentősebb magyarországi leányvállalatainak vezetőiből álló tanács megállapítása szerint mindezek mellett átfogó szociális politikát kell bevezetni a munkaerőpiacon, egyértelmű elképzelésekkel a rendszer finanszírozására vonatkozóan is. Sőt ezen túlmenően a munkahelyek egészségügyi, környezetvédelmi feltételeit az EU-ban általánosan elterjedt nemzetközi normák szintjére kell felhozni. A magyar munkaerő versenyképességének növelése érdekében csökkenteni kell a nem bérjellegű költségeket, és a munkaerőt rugalmasabbá kell tenni. Nagyon lényeges, hogy az olcsó munkaerővel ellentétben az értékhozzáadó tevékenységre kell felkészülni és koncentrálni.