Előre hozott választást emleget Kovács László

Kovács László MSZP-elnök rendkívüli parlamenti választásokat helyezett kilátásba, ha a Fidesz nem szavazza meg az európai uniós csatlakozáshoz szükséges alkotmánymódosítást. Az ellenzéki párt „áll a megméretés elébe”, de ez nem azt jelenti, hogy nemet mond az alkotmánymódosításra – hangsúlyozta Áder János. A Fidesz részt vesz a jövő csütörtöki egyeztetésen.

Akár rendkívüli parlamenti választások megrendezését is lehetségesnek tartja Kovács László abban az esetben, ha a Fidesz nem járul hozzá az európai uniós csatlakozáshoz szükséges alkotmánymódosításhoz. Ezt kérdésre válaszolva mondta az MSZP elnöke, külügyminiszter gyöngyösi sajtótájékoztatóján. – Mivel a kormány Magyarország uniós csatlakozását történelmi esélynek, alapvető nemzeti érdeknek tartja, minden ezzel szembeni ellenállást le kell győzni – fogalmazott a szocialista politikus, hozzátéve: ha másként nem megy, akkor a választók akaratát kell segítségül hívni. Kovács László szerint ha a Fidesz és a polgári öntevékeny csoportok vezére józanul mérlegel, tudja, mit kockáztat ezzel. Ez a választás – jelezte – az ország európai uniós csatlakozásáról szólna, a közvélemény-kutatási adatok szerint pedig a magyar lakosság jóval több mint kétharmada támogatja az integrációt.
Kovács László elmondta: ha záros határidőn belül nem történik meg az alkotmánymódosítás, akkor a kormány jövőre esetleg nem tudja aláírni a csatlakozási megállapodást, ezért ragaszkodtak ahhoz, a négypárti nyilatkozatban szerepeljen a december 31-i határidő.
– Ha a szocialisták úgy gondolják, hogy jövő tavasszal előre hozott választásokat kell tartani, mi állunk elébe a megmérettetésnek – reagált Kovács nyilatkozatára Áder János, a Fidesz ügyvezető elnöke, frakcióvezetője. A politikus úgy véli: Kovács indítványával elismerte, hogy a kormánynak nincs koncepciója az ország ügyeinek intézésére, a kormányzati hatalommal nem tud mit kezdeni. Áder szerint világosan látszik, hogy a Medgyessy-kabinet jövő tavaszig feléli azt a tőkét, amelyet az Orbán-kormány a polgárokkal közösen teremtett elő. Szerinte egy jövő tavaszi előre hozott választás már csak azért is jó lenne, hogy az újra hatalomra kerülő polgári kormánynak ne négy év szocialista kártéteményeit, hanem csak egy év károkozásait kelljen kijavítania. Áder azt is Kovács figyelmébe ajánlotta, hogy az EU az európai polgári demokráciák közössége, ahol nem ritka a véleménykülönbség a politikai élet szereplői között. – A polgári demokráciáknak pedig polgári demokratákra van szükségük és nem handabandázó szocialistákra – hangsúlyozta. Hozzátette: ebből nem következik, hogy a Fidesz elutasítja az alkotmánymódosítást, az elnökség döntése értelmében a párt részt vesz az csatlakozással kapcsolatban összehívott egyeztetésen.
Rogán Antal alelnök erről elmondta: annak ellenére elmennek a egyeztetésre, hogy a kormány mindent megtett az ellenzék távolmaradásáért. Hangsúlyozta: az uniós csatlakozásról szóló népszavazás március 15-i időpontját nem tudják elfogadni, mert addig nem készül el az előcsatlakozási szerződés végleges szövege. – A szerződés parafálása április 20. körül várható, így a népszavazást legkorábban április végén tartja esedékesnek a Fidesz. Ha ezt megelőzően dönt a nép, akkor biankó csekket szavaz meg a kormánynak, hiszen a csatlakozási szerződés szövegén még Brüsszel és Budapest is módosíthat – fejtette ki.
Az ország külügyminiszteréhez nem méltó az a nyilatkozat, amelyet Kovács László tett – közölte Dávid Ibolya, az MDF elnöke. – Ez az ingerült megnyilvánulás azt akarja elfogadtatni, hogy egyeztetés nélkül nyújtotta be a kormány az uniós csatlakozással kapcsolatos alkotmánymódosítást, amire tizenkét év óta nem volt példa – jelentette ki. Hozzáfűzte: az MSZP még koalíciós partnerével sem egyeztetett.
A kormány nem tárgyalt az előre hozott választások lehetőségéről – mondta el Gál J. Zoltán kormányszóvivő. Olyan értelemben foglalkozott a kérdéssel, hogy szerintük az ellenzék ellentmondó nyilatkozatokat tesz az alkotmánymódosítás ügyében. A kabinet ezért azt szeretné, ha – különösen a Fidesz – igent vagy nemet mondana erre a kérdésre jövő csütörtökig – fejtette ki a szóvivő. Gál J. elmondta: Medgyessy Péter miniszterelnök már jelezte, hogy ha veszélyben van a csatlakozás, akkor a társadalomhoz fordul.
Ismert, a hétfői kétpárti egyeztetés után kiderült: az SZDSZ is ellenzi, hogy március 15-re írják ki a csatlakozásról szóló népszavazást, s úgy tartják, a népszavazással meg kellene várni a csatlakozási szerződés aláírását. – Az SZDSZ nem készít olyan forgatókönyvet, ami szerint a Fidesz a csatlakozáshoz szükséges alkotmánymódosítás ellen szavazna a parlamentben. Ilyen mélyre ugyanis a Fidesz sem sülylyedhet – fogalmazott Horn Gábor. A szabad demokrata politikus ezzel együtt az elmúlt hetek történéseit nyomon követve „végiggondolhatónak” tartja, amit Kovács felvetett, bár bízik abban, hogy erre nem lesz szükség. Horn hozzátette még: nem gondolja, hogy az MSZP parlamentbeli abszolút többségre való törekvése állna a szocialista pártelnök kijelentése hátterében.
Kuncze Gábor szerint egy rendkívüli választás Magyarország politikai instabilitását jelezné éppen abban az időszakban, amikor egységet kellene mutatnia, ezért az SZDSZ elnöke a tárgyalóasztalhoz való viszszatérést és a konszenzus megkeresését tartja a jó megoldásnak.