Esztergom hétéves érseke

A magyar történelemben is előfordult, hogy valaki már gyermekkorában főúri méltóságot kapott. Ennek számos oka lehetett, leggyakrabban mégis az egyenes ági utódlás miatt ültettek ifjakat vezetői székbe. Estei Hippolit érsek főpapi pályája is korán kezdődött.

Estei Hippolitot, Aragóniai Beatrix öccsét 1485-ben választották Esztergom érsekévé. Herkules ferrarai herceg és Aragóniai Eleonóra (Beatrix nővére) harmadik gyermeke ekkor még nem töltötte be hetedik életévét. Kinevezését hivatalosan a királyné kezdeményezte, ám valójában Mátyás királytól származott az egyházi méltóságok számára is meglepő ötlet. Annak tudatában állíthatjuk ezt, hogy Mátyás folyamatosan konfrontálódott korábbi érsekeivel, gondoljunk csak Szécsi Dénesre, Vitéz Jánosra vagy Beckensloer Jánosra.
A magyar főurak támogatták Mátyás király szándékát. Nem a király iránti tiszteletükből, hanem azért, mert VIII. Ince pápa Ascanio Sforza bíborost jelölte prímásnak. A két „rossz” közül végül a magyar jelölt mellett tették le a voksukat. Az országtanács végül kimondta, hogy határainkon kívüli papok nem kaphatnak egyházi javadalmakat. A pápa tiltakozott, de támogatói nyomására Estei Hippolit egy év múlva az ország prímási székében ült.
Az új érsek rezidenciája az ország második szellemi, művészeti központja lett, Buda mellett. A Vitéz János egykori rezidenciájában berendezkedett érsek ezt írta szüleinek: „…jól töltöm időmet vadászattal és más szórakozással, nem hanyagolva el az istentiszteletet és az iskolát sem… A levegő és a vidék annyira kedvemre való, hogy jobban már nem is lehetne, és akárhova megyek, ezek a magyarok emberséges voltuk miatt mind szívesen látnak és kényeztetnek.”
Az érsek nagyon kedvező jövedelmet kapott, és Beatrix királyné is egyre többet foglalkozott vele. Egy krónikás szerint például a gyermek – mintha az anyja volna – együtt aludt a királynéval. Mátyás halála után Bakócz Tamás egri püspök pályázott az esztergomi érseki székre. Egy cserében állapodtak meg, így Hippolit három év múlva az egri püspökség feje lett, 1493-ban már bíborossá nevezték ki.
Egyértelműen hatott rá az a kulturális közeg, amelyben gyermekkora óta nevelkedett, hiszen már tizenkét évesen művészekkel, tudósokkal vette körbe magát. Milánó és Capua érseke lett, valamint Ferrara és Modena püspökévé választották. Egyházi méltósága ellenére Alfonz bátyja feleségének udvarhölgye két gyermeket is szült neki. Noha kötelességei közé tartozott, Estei Magyarországon keveset tartózkodott: 1513. február 17-én a budai királyi udvarba utazott néhány napra, majd 1518-ben Bona Sforza és Zsigmond lengyel király esküvőjén vett részt. Ez utóbbi látogatása az országgyűlés, illetve a nádor és a császár halála miatt a „tervezettnél hosszabbra sikerült”, így csak 1520. február 7-én indult vissza hazájába.
A tizennégy esztendős Hippolit ekkor találkozott II. Lajos királlyal, és egy rövid kártyacsatával ütötték el az időt. A kártyapartin a király hatvan dinárt nyert. Arról nem szól a fáma, hogy Estei Hippolit szándékosan a királynak kedvezve vesztette-e el a játszmákat vagy valóban nem volt érzéke e foglalatossághoz.