Gyalázkodás helyett fejlesztést

Budapest kertvárosias részében, a XVI. kerületben 1990-ben fideszes, négy évvel később MDF-es polgármester lett, míg 1998-ban – a jobboldali összefogás hiánya miatt – MSZP-s politikus állt a kerület élére. Most Csomor Ervin, jelenlegi fideszes alpolgármester a polgári erők jelöltje. Szerinte a szocialista polgármester „reprezentatív” önkormányzati politikája helyett valódi tevékenységre, a kerület és lakóinak érdekében végzett, pártpolitikától mentes munkára van szükség. Állítja: tűrhetetlen az az MSZP által képviselt szellemiség, amely lehetővé tette 1956 hőse, a koncepciós perben kivégzett, s a XVI. kerület díszpolgárává választott Tóth Ilona meggyalázását. Ennek véget kell vetni.

Néhány hónappal ezelőtt a Népszabadság egyik írása gyilkosnak nevezte Tóth Ilonát, a nemes lelkű forradalmárt, a kerület díszpolgárát. Úgy tudom, a képviselő-testület többsége döntött: vagy bocsánatot kér a napilap szerkesztősége, vagy nem járatják tovább az újságot. Szabó Lajos Mátyás, az MSZP polgármestere azonban szembeszegült a döntéssel. Mi történt pontosan?
– A Népszabadság cikkének címe Szobor egy gyilkosnak? volt, a szerzője Kende Péter. Az írás megjelenését követően az egyik MDF-es képviselőnk javasolta, hogy a Népszabadság kövesse meg Tóth Ilonát, mivel kegyeletsértő módon megrágalmazta kerületünk díszpolgárát. Elfogadtuk, hogy amíg elégtételt nem kapunk, addig nem fizetjük elő a lapot és hirdetéseket sem adunk fel. Ezt a döntést a polgármester – az önkormányzati törvényben biztosított joga alapján – felfüggesztette, az előterjesztést újratárgyaltatta.
– Ezek szerint a kerület önkormányzatához továbbra is jár a Népszabadság?
– Nem. A megismételt testületi ülésen még nagyobb arányban megszavaztuk azt az előterjesztést, hogy ne járjon a Népszabadság, és a testület ezt javasolta az önkormányzat intézményeinek is. Ellenszegülésével a polgármester nem a díszpolgár és a kerület lakosai mellé állt, hanem a Népszabadság mellé. Ezzel pártpolitikai döntést hozott, vélhetően féltette a jól bejáratott kapcsolatait a Népszabadsággal, a szocialista elvtársaival. Pedig Tóth Ilona, az ártatlanul kivégzett szigorló orvos kerületünk lakója volt, és a magyar bíróság rehabilitálta őt. Felháborító az a hangnem, az a stílus, amit az érintett újság szerkesztője, rovatvezetője, Révész Sándor a képviselő-testületi ülésen megengedett magának. Ez a botrányos szellemiség jellemző arra, hogy a média mekkora hatalom ma Magyarországon. Ők nemcsak Tóth Ilona emlékét gyalázták meg, hanem bennünket, a kerület lakosait is megsértettek. Díszpolgárunkat kötelességünk megvédeni.
– Mindezek után fideszes alpolgármesterként milyen a viszonya az MSZP-s polgármesterrel?
– Az alpolgármesterséget azért vállaltam 1998-ban, hogy a polgári oldal jelen legyen a kerület vezetésében, s ne váljon működésképtelenné a testület. Szabó Lajos Mátyással a viszonyom az elmúlt négy évben olykor elfogadható, máskor feszültségekkel terhes volt. Mi úgy láttuk, hogy a polgármester tevékenységét elsősorban a reprezentáció határozta meg. A munka helyett utazgatott, az volt az elve, hogy dolgozzanak mások, majd ő learatja a babérokat.
– Mátyásföldön és Sashalmon, illetve a kerület más részein lenne mit fejleszteni?
– Rengeteg a tennivaló, nagyon sok a megoldásra váró feladat. Például miénk a főváros egyetlen kerülete, ahol nincs se uszoda, se strand. A baloldal meg sem kísérelt ezen változtatni. A képviselő-testület munkája szinte már az elején „szétesett” lett. Bár Szabó Lajos Mátyás kifelé az egységet hangoztatta, ám az MSZP- és az SZDSZ- frakció 1999-ben különvált. Információm szerint a polgármester támogatottsága még saját pártján belül is egyre kisebb.
– Milyen a jelenlegi testület összetétele?
– A polgármesterrel együtt hat szocialista és három szabad demokrata képviselő van. A Fidesz, a kisgazdák és a KDNP közös frakciója tíztagú, illetve a testületben két MDF-es, egy MIÉP-es képviselő, valamint különböző civil egyesületek jelöltjei foglalnak helyet.
– 1998-ban miért nem sikerült a polgármesteri posztot elnyerni?
– Mert akkor a Fidesz és az MDF külön indult. Ha összefogtak volna, akkor nem szocialista polgármester irányította volna négy évig a kerületet. Most összefogtunk, a Fidesz-Magyar Polgári Párt, az MDF és az MKDSZ polgármesterjelöltje vagyok.
– Milyennek látja az esélyeit?
– Négy évvel ezelőtt a városrész családi, kertes házas övezetében viszonylag kis arányban vesztett a jobboldal. Most sokkal nagyobb az esélyünk a győzelemre.
– Mivel érvelnek a szocialista polgármester leváltása, a polgári oldal győzelme érdekében?
– Legfőbb érvünk, hogy azokat a feladatokat, amelyeket 1998-ban Szabó Lajos Mátyás és az ugyancsak MSZP-s alpolgármester elvállalt, nem teljesítették sem a gazdálkodás, sem a vagyonhasznosítás terén. Az uszoda ügyét már említettem. Helyi szinten ismert, hogy az elmúlt években olyan vállalkozók jelentek meg a polgármesteri hivatalban, akik nem az önkormányzat érdekeit képviselték. A szocialista alpolgármester támogatta e kétes hírű vállalkozók elképzeléseit, például övezetek átminősítését, amelyek a zöld területek csökkenését vonták volna maguk után. Be akarták építeni a Szilas völgyét, de ez nem sikerült, mert a képviselő-testület jelentős része leszavazta az előterjesztést. Az Iglói utcai terület az önkormányzat tulajdona, több mint egymilliárd forintot ér, de egy javaslattevő azt szerette volna, hogy a felét adjuk tulajdonba az OTP Ingatlan Rt.-nek bizonyos követelések fejében. A mi kezdeményezésünkre azonban sikerült olyan jogi helyzetet teremteni, hogy mégiscsak százszázalékos önkormányzati tulajdonban maradt az ingatlan. Ha az MSZP javaslatát fogadta volna el a testület, az legalább öt-hatszázmillió forintos vagyonvesztést jelentett volna. Szerintem a vezetés szocialista részének nincs kellő szakértelme a kerület irányításához. A pártpolitikát távol kell tartani azoktól a gazdasági döntésektől, amelyek a kerület érdekeit sérthetik.
– Mi lesz a mátyásföldi volt szovjet repülőtérrel?
– A repülőtér kerületünk egyik nagy értéke. Az állam úgy adta tulajdonunkba, hogy kizárólag sportcélokra hasznosítható. Amikor felvetődött, hogy Magyarország jelentkezzen az olimpia megrendezésére, e hatalmas területet felajánlottuk sportlétesítmények építésére, de más, a szabadidő eltöltését kiszolgáló tevékenységet is el tudunk képzelni itt.
– Milyen lényeges fejlesztésről döntöttek az elmúlt négy évben?
– Szinte semmi nem történt. Igazából elképzelés és koncepció sem volt.
– Önnek mint alpolgármesternek, nem volt szava?
– Azért nem erőltettem az ügyet, mert féltünk attól, hogy ebben a széttagolt testületben esetleg olyan elképzelés fogalmazódhatott volna meg, és olyan tervezet kaphatta volna meg a többséget, amely esetleg nem felel meg a céljainknak, illetve a kerület polgárai érdekeinek. Még egyszer mondom: az övezetátsorolások jelentik számunkra a legnagyobb veszélyt. Néhány nap múlva, az önkormányzati választáskor a Fidesz, az MDF és az MKDSZ támogatása mellett számítunk a kerületi polgári körök jelentős támogatására is.
– Megválasztása esetén mi lenne az első lépése?
– Két-három héten belül közmeghallgatást hívnék össze, hogy megismerjem a kerület lakóinak véleményét, tanácsait. Ezzel azt szeretném kifejezni, hogy nemcsak akkor számítok a lakosságra, amikor szavazni kell, hanem polgármesteri munkámban is támaszkodnék az észrevételeikre. Haladéktalanul megkezdeném a kerületi uszoda megépítését, a pénz jó része már a kerület rendelkezésére áll, a költségvetésben uszodaalapként több mint százmillió forint szerepel. Első lépéseink között szerepel az Ikarus, az egykor szocialista nagyvállalat tisztázatlan tulajdonviszonyainak rendezése. Újra bevezetnénk a nyugdíjasok fűtési számláinak támogatását, s kidolgoznánk annak feltételeit, hogy a közműfejlesztéseket lakossági önrész nélkül folytassa a kerület.