Infláció fölött dráguló otthonbiztosítások

Jövőre öt-tíz százalékkal emelkednek az otthonbiztosítások díjai – derül ki az ügyfeleknek a napokban postázott új díjértesítőkből és a társaságok nyilatkozataiból. A biztosítók azért emelnek egymástól is eltérő mértékben díjat, mert nem ugyanazon időszak inflációs indexei alapján kalkulálnak. Ám a különbségek ma is megvannak: ugyanazon lakásra akár évente kétszer annyi biztosítási díjat is fizethet a nem körültekintő ügyfél.

Átlagosan öt-tíz százalékkal drágulnak jövőre a lakásbiztosítási díjak itthon – derül ki a Magyar Nemzet körkérdéséből (a 2003. évi hivatalos inflációs cél 4,5 százalék). Egyes, lapunknak nyilatkozó biztosítók viszont nem zárják ki, hogy ezen felül – már ahol ezt a szerződési feltételek megengedik – esetleg további évközi emelésre, netán a kártérítési limit korlátozására kényszerülnek. Utóbbi oka a nemzetközi viszontbiztosítási díjak (azaz az e cégeknek a kockázat részbeni átvállalása fejében a biztosítók által fizetett tarifák) radikális növekedése lehet. A biztosítók annak ellenére vetették fel a rendkívüli emelés lehetőségét, hogy a 2001. szeptemberi amerikai tragédia (s nyomában a hatalmas biztosítási kár) miatt ez évben már közülük jó páran átlagosan tíz-húsz százalékkal növelték díjaikat itthon. Csakhogy az európai viszontbiztosítók a pár héttel ezelőtti árvizek miatt újabb veszteségeket könyveltek el, s ez újabb drágulási hullámmal járhat.
A lakásbiztosítási piac mintegy felét ellenőrző ÁB-Aegon jövőre átlagosan hatszázalékos díjemelkedéssel számol. A viszontbiztosítókkal azonban csak most kezdődnek az egyeztetések utóbbiak igényeiről – közölték kérdésünke. A társaságnál emellett emlékeztettek arra is: szerződött ügyfeleik alig felének ugrik meg naptári évfordulókor a biztosítási díj. Az elmúlt pár évben szerződött állampolgárok esetében viszont már év közben, az adott ügyfél szerződési évfordulójakor változtatnak a tarifán. Emiatt például a korábban ősszel-télelőn az ÁB-Aegonnál biztosított lakosok még csak most kapják meg a következő 12 hónapra, átlagosan kilenc-tíz százalékos emelésről szóló értesítőt. A postázott ügyféllevelekben az is szerepel: a szokásos infláció mellett a viszontbiztosítói katasztrófakockázatok okozta változás oka „a nemzetközi viszontbiztosítási díjak általánosnak tekinthető rendkívüli emelkedése”. Az ÁB-Aegon szerint ugyanakkor az utóbbi tétel csak átlagosan évi 300 forint többletkifizetést jelent egy-egy ügyfélnek.
Az Allianz Hungária régebbi típusú lakásbiztosításainál 6,6, az újabbaknál az épületkockázatoknál 4,5, míg az ingóságoknál 4,8 százalékos lesz a díjnövekmény – tudatták megkeresésünkre. Katasztrófakockázati felár itt nem jelenik meg a díjban, csakúgy, mint az OTP-Garanciánál sem. Utóbbi társaság közleménye szerint ők 6,6 százalékkal kérnek majd többet jövőre lakásbiztosításokért, mint idén. A Signal Biztosító január 1-jétől átlagosan 6-8,5 százalékkal emeli díjait a már meglévő szerződéseknél – nyilatkozta Filvig István vezérigazgató. Ugyanakkor hangsúlyozta: a társaság új lakásbiztosítási konstrukciót is kialakít. Miseta Gyula, az Argosz lakossági igazgatója úgy fogalmazott: egyelőre nem kell semmilyen díjemelést átvezetni a viszontbiztosítói igények miatt. Az Argosznál viszont október végén, november elején zárulnak le a díjegyeztetések saját viszontbiztosítóikkal. Az Európa Biztosító átlagosan tízszázalékos emelést hajt végre 2003. januártól – tudatta Opelcz Péter, a társaság illetékese. Az Európának idén év végéig van viszontbiztosítási megállapodása, így csak várhatóan decemberben dől el, hogy kockázatátvállaló partnerük „megfejelné-e” a díjat. A biztosítónál viszont rámutattak: több piaci riválisukkal ellentétben náluk ez évben még nem növeltek árat a katasztrófakockázat miatt. A biztosítók eltérő díjemelése annál is érdekesebb, mert – mint a táblázatunkban szereplő átlagos pesti otthon esetében is kiderül – ugyanarra a lakásra riválisaihoz képest már jelenleg is akár évi kétszer akkora díjat is kérhet valamelyik társaság.
Az eltérő mértékű díjemelések magyarázata: a társaságok nem azonos elvek alapján számítják ki, hogy az infláció miatt mennyire drágulnak az esetleges biztosítási kár nyomán felmerülő költségeik. Igaz ugyan, hogy általában minden biztosító a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) árindexeit veszi alapul, sőt még abban is közösek, hogy az épületekre a lakásjavító és -karbantartó cikkek, szolgáltatások, az ingóságokra pedig a fogyasztói árindexek változásait vetítik.
A fő eltérés azonban az, hogy ki milyen előző időszakra vetíti e mutatókat. Az ÁB-Aegonnál például a naptári év végén – tehát 2002. december 31-én – „forduló” szerződéseknél a 2002. január/ 2001. január indexeket veszik alapul. S hogy még bonyolultabb legyen, az év közben megújítandó szerződéseknél 2003-ban az első fél évben a 2001. évi éves, június után viszont a 2002-es indexek adják a számítás alapját.
Az Allianz Hungáriánál a régi szerződéseknél 2002. január/2001. január indexe alapján, az újabbaknál viszont a 2002. június/2002. június közötti viszonyítószám figyelembevételével kalkulálnak. A Signalnál – ahol csak naptári évforduló van – egyszerűen a 2002. októberi/2001. októberi KSH-adatsorokat vetik egybe, a hasonló helyzetű Argosznál viszont a két év szeptember/szeptember közötti eltérést. Az Európánál ezzel ellentétben csak éven belüli szerződéses évfordulók vannak. Így itt jövő év júniusig egyszerűen a 2001-es, azután pedig a 2002-es éves árindexekkel számolnak.
Szakértők rámutattak: az ügyfelek csökkenő infláció esetén nyilvánvalóan rosszul járnak, ha a korábbi – még magasabb ütemű – drágulások mértékét kell utólag megfizetniük a biztosítók efféle „késleltetett” megoldásai nyomán. Még furcsább az, hogy egyes biztosítók szerződéses feltételeikben kikötötték: szükség esetén plusz-mínusz három-öt százalékponttal önhatalmúlag eltérhetnek a KSH-indexektől. E felvetések ellen a biztosítók azzal védekezhetnek, hogy a korábbi adatsorokon kívül nincsenek frissebb számok díjkalkulációjukhoz. A statisztikai hivatal ugyanis csak több hónapos késéssel tudja megállapítani a hivatalos infláció mértékét. Nem elfelejtendő szempont az sem, hogy a biztosítási díj növekedésével párhuzamosan nő a társaságok szolgáltatási kötelezettségének (a biztosítási összegnek) a mértéke is.

Lakásbiztosítás éves díja néhány társaságnál*

Biztosító Éves díj (Ft)
Ahico 19 283
ÁB-Aegon 19 169
Európa 12 265
Generali-Providencia 27 304
QBE Atlasz 19 694
Union 16 700

* Budapest III. kerületi, 70 négyzetméteres, 2–4 emeletes társasházra és a benne lévő ingóságokra. A saját tulajdonú lakásban – amelyhez egy 10 négyzetméteres pincerész is tartozik – 3 lakó él, akik folyószámlán negyedévente fizetik a díjat. A főépület biztosítási összege 9,8 millió, a tárolóhelyiségé 0,7 millió, az ingóságoké 4,62 millió forint.
Forrás: társaságok közlései, netrisk.hu