Jeruzsálem Irakért

Engedett a Bush-adminisztráció tegnap a kongresszus nyomásának, és úgy döntött, nagykövetségét áthelyezi Tel-Avivból Jeruzsálembe. Washington ezzel a lépésével vélhetően az egész arab világ ellenszenvét kiváltotta, s kérdéses, segíti-e Izraelnek tett gesztusa az Irak elleni koalíció kiépítését.
Az arab országok mindig is tiltakoztak Jeruzsálem felosztása, majd Izrael általi bekebelezése miatt. Az ENSZ 1948-as, 181-es határozatára hivatkoztak, amely kimondja a zsidó és a palesztin országrész kialakítását a brit mandátumterületből. A szöveg „corpus separatumnak”, azaz elkülönített területnek nevezte Jeruzsálemet, amelynek a világszervezet fennhatósága alatt „kellene maradnia”. A homályos megfogalmazást Dávid Ben-Gurion, Izrael állam első miniszterelnöke 1949-ben semmisnek nyilvánította, egyben bejelentette, hogy a zsidó állam fővárosa az egy és oszthatatlan Jeruzsálem. Izrael ezután 1967-ben, a hatnapos háborúban megszerezte magának Kelet-Jeruzsálemet, a város arablakta részét is. Így – saját véleménye szerint – újraegyesítette a szent várost, ám az ENSZ határozatban utasította a megnövekedett államot a háború előtti határok mögé. Bár ez azóta sem történt meg, a világszervezet továbbra is Tel-Avivot tartja Izrael fővárosának. Mint minden világpolitikai eseménynél, itt is Washington véleménye az irányadó. A kongresszus 1995. október 23-án megszavazta, hogy az amerikai nagykövetséget helyezzék át Jeruzsálembe 1999. május 31-ig. Bill Clinton akkori elnök azonban több alkalommal is elhalasztotta a rendkívül jelentős diplomáciai akciót. Utóda, George W. Bush választási kampányában ugyanakkor ígéretet tett, hogy helyrehozza elődje hibáját. A diplomaták tehát Jeruzsálembe költöznek, s ezzel gyakorlatilag elfogadják Izrael politikáját, s szembehelyezkednek az ENSZ-szel. Izrael fővárosa ugyanis – mint azt Menahem Begin egykori izraeli miniszterelnök 1980-ban törvénybe foglalta – az egységes Jeruzsálem. Alkotmányba nem fektethették, mivel a zsidó államnak nincs írott alkotmánya (ez ugyanis az ország határait, fővárosát, államformáját is meghatározná, az izraeli társadalom azonban nagyon megosztott e kérdésekben). A törvényhozás, a kormány székhelye és a Legfelsőbb Bíróság is itt működik. A palesztinok viszont ugyanúgy igényt tartanak Jeruzsálemre mint fővárosra. Egy város pedig nem lehet két ország központja – legalábbis Izrael álláspontja szerint.
Az egységes Jeruzsálem elismerése egyet jelent a megszállt területek, így Ciszjordánia és a Gázai övezet státusának elfogadásával is. A körülmények vizsgálata alapján darázsfészekbe nyúlt a Bush-adminisztráció, amely könnyen felboríthatja az Irak elleni terveit. Az Izraelnek tett gesztus és a rakétaelhárító berendezések felállítása mintha azt jelezné, Washington elegendőnek érzi saját erejét – és az izraeli támogatást – a Szaddám Huszein elleni agresszióhoz. Az arab országoknak pedig azt üzeni lépésével, hogy nem partnerekként, hanem ellenfelekként gondol rájuk.