Katonai temető és békepark

Magyarország legnagyobb második világháborús katonatemetőjét szentelték fel Budaörsön szombaton délelőtt. A Német Háborús Sírokat Gondozó Népi Szövetség (Volksbund Deutsche Kriegsgräberfürsorge) állta a temető és a területet körbeölelő emlékpark kialakításának teljes költségét, és e szervezet fedezte az évek óta folyó exhumálásokat és újratemetéseket is.

Többek között Holló József tábornok, a Magyar Köztársaság Honvédelmi Minisztériuma Hadtörténeti Intézetének és Múzeumának igazgatója, valamint Wilfried Gruber, Németország nagykövete mondott emlékbeszédet a szombati ünnepségen, Budaörs határában. A kezdeményezők mindkét ország második világháborús áldozatainak a sírjait helyeztették át főként az ország Dunától keletre eső területeiről ide. Kialakítottak egy úgynevezett békeparkot is. A ligetes részen növendékfákat ültettek, amelyek idővel erdővé sűrűsödnek a csaknem tizennégyezer katona végső nyughelyén.
A budaörsi katonatemető alapkövét 1996 nyarán tették le, a mintegy hathektárnyi területet a magyar állam bocsátotta rendelkezésre. A békepark kialakításának hírére 650 növendékfát ajándékoztak magánszemélyek, szervezetek, az egykori áldozatok hozzátartozói a katonatemető köré tervezett parkhoz, még ma is egyre érkeznek az adományok. A német hadisírgondozó szövetség szerte a világon vállalja katonái emlékének ápolását, s az adott országban igyekszik egy helyre temetni valamennyi háborús halottját. Ők fedezik a temetők kialakításának és gondozásának költségeit, s saját katonáikon kívül természetesen más népek áldozatainak is tisztességgel adóznak.
Elsősorban a fogságban vagy hadikórházakban elhunyt német katonák földi maradványait szállították ide – tájékoztattta lapunkat Hambuch Norbert, a német hadisírgondozó szövetség hazai megbízottja. A tizennégy katonai temető közül immáron a budaörsi a legnagyobb, 13 200 német és 570 magyar katona alussza itt örök álmát. Kilenc évvel ezelőtt, 1993-ban írták alá a magyar és a német állam között a hadisír-gondozási egyezményt. Azóta alapos munkával derítik föl, hol rejtőznek jeltelen vagy névvel ellátott katonasírok. Székesfehérváron, Veszprémben, Sopronban, Pécsett, Hajmáskéren, Böhönyén, Szombathelyen, Szegeden, Debrecenben már méltó módon kialakították a katonatemetőket, a Duna vonalától keletre található megyék kisebb temetőiből pedig nemrégiben temették át a hősi halottakat és áldozatokat Budaörsre.
A háború utáni Németországban mára természetessé vált, hogy a magyar, az orosz és más nemzetek fiainak maradványait is éppoly gondosan exhumálják, mint saját katonáikét, s sírjeleiket is elhelyezték.
Hazánkban mintegy 54 ezer német katona esett el, illetve hunyt el, közülük 35 ezer neve ismert. Az exhumálásokat és az áttemetéseket követően valamennyi név olvasható a budaörsi gránitkereszteken. Ahol azonosították a földi maradványokat, ott az nyugszik a sírban, akinek neve a fejfán szerepel, akit nem sikerült azonosítani, annak az Ismeretlen katona meghatározás áll a feje fölött, de a közös névtáblán természetesen az ő neve is szerepel. Hambuch Róbert elmondta: ha a hozzátartozók egykori rokonukat keresik, bizonyosak lehetnek benne, hogy neve alatt valóban az ő földi maradványai porladnak.
A budaörsi temető bejáratánál kis múzeumot is építettek, ahol kiállított fotók és dokumentumok fogadják a látogatókat, s a német hadisírgondozó szövetség tevékenységével is megismerkedhetnek a kegyeleti helyre érkezők. Megtudtuk: a németek Európa-szerte ifjúsági táborokat szerveznek, hogy az elhagyott és elhanyagolt sírokat felkutassák, rendbehozzák az erre önként vállalkozó fiatalok, ezekről is képek tanúskodnak. A Magyarországon elesett német katonák pontos névlistája is rendelkezésre áll a budaörsi temetőben, ha további információkat igényelnek a látogatók, Hambuch Péter és munkatársai a megfelelő dokumentumokkal, nyilvántartó szervezetekről szóló tájékoztatással szolgálnak az érdeklődőknek.