Jelentős költségekkel és alacsony felvásárlási árakkal kell megbirkózni a termelőknek a kukorica betakarítási szezonja kezdetén. Hajdú-Biharban 119 ezer hektáron vetettek tengerit, de eddig csak tízezer hektáron törték le a csöveket. A késés oka, hogy a szeptemberi esők miatt a munka egy hétig állt, előzőleg viszont csak a betakarítandó terület nyolc százalékával végeztek.
Karalyos Zsolt, a Hajdú-Bihar Megyei Termelők Szövetségének titkára szerint nagyobb gond, hogy a termelőknek nincs megfelelő tároló- és feldolgozókapacitásuk. Így csak két rossz, a kombájn mellőli eladás vagy a közraktárba szállíttatás között választhatnak.
Előbbi esetben tonnánként bruttó 22-24 ezer forintért viszik el a terményt. A jobb ár kivárásáig tárolást garantáló intervenciós ár ennél kisebb: 21 ezer forint, amit több ezer forint többletköltség terhel. Így a kukorica a termelőé marad, de a minőség megtartásáról is neki kell gondoskodni. Ám a rostálást, tisztítást, szárítást olyan magas áron számítja a felvásárló, hogy kétszer is meggondolja, belevágjon-e ebbe.
Vitatható, hogy miért kell mindezért piaci árat fizetni a termelőknek – mutatott rá a szakember. A hajdúsági kukoricaköltségek a következők: a feldolgozandó, beszállított mennyiségből egy-két százalékot levon a felvásárló, mert a termény csak kombájntiszta lehet, felszámolják a rostálást, tonnánként öt-, nyolcszáz forintért, valamint a szárítást, egykilónyi víz elvonásáért húsz-negyven forintot kérve a termelőtől. Kérdés, hogy a közraktárba vitt kukorica ára nő-e annyit a következő hónapokban, hogy ellensúlyozza a költségeket.
Mindez a feldolgozónak kedvez, mert intervenció esetén a tárolásra való előkészítésből származó haszon csapódik le nála, végleges értékesítés esetén pedig az árak emelkedéséből elérhető többletbevétel jelenik meg nála. A megoldás – Karalyos Zsolt szerint – az európai rendszer átvétele lenne. Az EU-ban a kukorica, a búza tárolását és értékesítését (előbbit önköltséges áron, utóbbit jó haszon idején történő eladással) több tízezer tagot számláló és több megyét tömörítő regionális szövetkezetek végzik. Itthon viszont még csak szándék sincs ezek megteremtésére.
*
A 41 ezer hektár zalai kukoricatermő területen hektáronként 5,9 tonnás hozammal számoltak. Az eddig 550 hektáron learatott termésátlag csak 5,3 tonna – közölték egy Zala megyei kukoricatermesztési bemutatón.
Ausztriai buszbaleset: magához tért a kómából a két túlélő