Mozgó urnák: fennáll a csalás lehetősége

Nem lesz egységes a mozgó urnás szavazás az önkormányzati választásokon: a legtöbb településen előre lepecsételt szavazólapokat, egyes helyeken azonban a bélyegzőket is magukkal viszik a választási bizottságok tagjai. Ez utóbbi megoldás számos visszaélésre ad lehetőséget. Ficzere Lajos, az OVB elnöke lapunknak adott, önmagának is ellentmondó nyilatkozataiban elismerte: nem tökéletes a mozgó urnás szavazás rendszere.

A választási eljárásról szóló jogszabály-módosító csomag készül, amelyben a „nem tökéletes” mozgó urnás voksolás ügyét kiemelten kezelik majd – jelentette ki a Magyar Nemzet megkeresésére az OVB elnöke. Ficzere Lajos közölte: szabályozni kellene az urnás szavazás időpontját úgy, hogy a voksolás idején is határozatképesek maradjanak a szavazatszámláló bizottságok. Az OVB állásfoglalása szerint segítheti a választások tisztaságára vonatkozó alapelv érvényesülését, ha a mozgó urnával történő voksolást lehetőleg két ellenérdekű szavazatszámláló bizottsági tag végzi. Megjegyezte: azokon a kistelepüléseken, ahol a pártok nem rendelkeznek képviselettel, nehéz ezt biztosítani.
Ficzere Lajos úgy véli: a mozgó urnában található szavazólapokat az új szabályozás értelmében külön kellene megszámolnia és kötegelnie a szavazatszámláló bizottságoknak. Ficzere elmondta, a választási eljárásról szóló törvényt kívánják betartani azzal, hogy bélyegzővel mehetnek ki a szavazatok begyűjtésére azokhoz, akik nem képesek megjelenni a szavazóhelyiségekben. Elismerte: van egy bizottsági állásfoglalás, amely szerint az eljáró tagoknak lepecsételt szavazólapokkal kell útnak indulniuk, ám – mint mondta – a törvény magasabb szintű jogszabály.
Az OVB elnöke röviddel a nyilatkozatát követően visszahívta szerkesztőségünket, és korrigálva állításait, leszögezte: a gyakorlat szerint az eljáró tagok a mozgó urnás szavazáskor lepecsételt szavazólapokat visznek magukkal. Hozzátette: minden mozgó urnát igénybe vevő személy számára két szavazólapot vihetnek ki a testület tagjai, amelyekkel szigorúan el kell számolniuk.
Horváth Tivadar, a főváros I. kerületének jegyzője elmondta: a kerület 33 szavazókörében bélyegzőkkel mennek majd ki a bizottsági tagok a mozgó urnákkal. Úgy véli: erre lehetőséget adnak a hatályos jogszabályok és a visszaélések esélye is csökkenthető. Arról is beszámolt: a kerületi önkormányzat önállóan hozta meg a döntését arra vonatkozóan, minden szavazókörbe két bélyegzőt csináltat. – Az egyiket a mozgó urnához, a másikat a szavazóhelyiségben használják majd – tette hozzá.
Szakértők szerint a mozgó urnás szavazás szabályozása számos visszaélésre ad lehetőséget. Szerintük elgondolni is rossz, milyen következményei lehetnek annak, hogy szavazókörönként egy-egy pecséttel a zsebükben „rohangálnak” a városban a pártdelegált szavazatszedők. Érthetetlennek és kaotikusnak tartják ugyanakkor, hogy a hatályos választójogi törvény és az OVB idén április 2-án hozott, 12/2002. számú állásfoglalása között feloldhatatlan ellentmondás feszül. Elgondolkodtatónak tartják: az ellentmondásos szabályozás következményeként minden választókerület saját maga dönthet a követendő eljárásról. Ez az állapot táptalaja lehet a választási csalásoknak – fűzték hozzá.

Az OVB idei állásfoglalása szerint: az eljáró tagok a mozgó urnás szavazáshoz legfeljebb kétszer annyi előzetesen lepecsételt szavazólapot vihetnek magukkal, mint ahány választópolgár a mozgó urnás nyilvántartásban szerepel. A szavazólap átvételét a választópolgár a nyilvántartáson saját kezű aláírásával igazolja. Az írásképtelen választópolgár helyett – e tény feltüntetésével – a szavazatszámláló bizottság két tagja is aláírja a mozgó urnás nyilvántartást.
*
A választási eljárásról szóló törvény szerint: 67. § (1): Ha a szavazásnak nincs akadálya, a szavazatszámláló bizottság átadja a választópolgárnak a szavazólapot, amelyet a választópolgár jelenlétében hivatalos bélyegzőlenyomattal lát el.