Szükség van a friss működőtőkére

Növelni kell a hazánkba érkező működőtőke mértékét, talpra kell állítani a hazai textil-, bőr- és bútoripart, valamint gátat kell szabni a távol-keleti silány minőségű áruk dömpingjének – nyilatkozta lapunknak Széles Gábor, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) elnöke. Széles Gábor szerint bár az EU-gazdaság dekonjunktúrájának hatása hazánkban is érződött, az Orbán-kormány gazdaságpolitikai elképzelései, például a Széchenyi-terv révén, tompították ennek a folyamatnak a hatásait.

Csákó Attila
2002. 10. 20. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Többször szóba került, ha felállítanak egy tanácsadó testületet Medgyessy Péternek, akkor ön tagja lesz annak. Most ne firtassuk, hogy lesz-e ilyen grémium vagy sem, inkább az érdekelne, milyen tanácsokat adna a miniszterelnöknek?
– Azért nem tartom fontosnak a tanácsadó testület kérdését, mert Medgyessy Péter e nélkül is kikéri véleményemet. Munkakapcsolatunk egyébként arra az időre nyúlik vissza, amikor ő is szövetségünk vezetésében tevékenykedett. Fontos kérdésnek tartom viszont, miként lehet növelni a hazánkba érkező működőtőkét. Lehetőséget főleg a járműipari beruházások hazánkba csábításában látok. A másik javításra szoruló terület a textil-, a bőr- és a bútoripar. A rendszerváltás előtt az ágazatokban számtalan termelővállalat volt, melyek jelentős része tönkrement. Úgy gondolom, újraindításukat támogatni kellene. Egy bizottság már foglalkozik a kérdés megoldásával. Problémát jelent továbbá a távol-keleti, sok esetben a gyenge minőségű áruk dömpingjének megjelenése Magyarországon. A helyzetet jól jellemzi, hogy például miközben tavaly 27 millió pár távol-keleti származású cipő érkezett hazánkba, addig a többszörösen nagyobb lélekszámú Spanyolországba 36 millió pár. Az is elgondolkodtató, hogy a lábbelik vám- és áfaalapjául szolgáló számlán Spanyolországban öt, Magyarország esetében csupán fél dollár szerepelt átlagban egy cipőre. Természetesen nem korlátozni akarjuk a behozatalt, csupán normális mederbe akarjuk terelni, ami egyben európai uniós elvárás is.
– Beszéljünk egy kicsit az MGYOSZ-ról és az érdekvédelemről. Ön többször kritikával illette a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarát (MKIK) tevékenysége miatt. Miért?
– Azért, mert az Orbán-kormány idején szereptévesztésbe került az iparkamara. Vezetése azt hitte, hogy a kamarai funkción túl érdek-képviseleti szerepet is el kell látnia. Napjainkra szerencsére az MKIK vezetése már rájött, túlhajtotta a kérdést. Egyébként együttműködésre is látok esélyt, mégpedig a Gazdaság Házában.
– Az MGYOSZ betölti szerepét?
– Igen. Például aktívan részt vettünk a Széchenyi-terv kidolgozásában is, s véleményünket a Medgyessy-kormány a Nemzeti fejlesztési terv kialakítása során is meghallgatja. Egyébként az idén éppen százéves szövetség programjait több kormány is felhasználta már eddig is.
– Önnek vannak még politikusi ambíciói?
– Nem, eszem ágában sincs ezzel foglalkozni.
– De korábban voltak ilyen irányú elképzelései.
– Igen, a 90-es évek előtti politikai átalakulási láz és hév engem is magával ragadott. Aktívan részt vettem a kerekasztal-tárgyalásokon, s az is tény, hogy három évig az MDF elnökségében dolgoztam. Egy idő után azonban rájöttem, hogy a vállalataim irányítása és az aktív politikai szerepvállalás együtt nem folytatható.

– Napjainkban a gazdaság irányítja a politikát vagy fordítva?
– A gazdaság nem irányítja a politikát, mert akkor a politika jobban szerepelne. Az viszont igaz, hogy a rendszerváltás óta a politika jó párszor megpróbált rátelepedni a gazdaságra. Összességében azonban ezek a kísérletek nem jártak sikerrel. Ma már a politikusok is belátják, hogy amennyiben kapcsolatot akarnak kialakítani a gazdaság szereplőivel, azt nem politikai alapon tudják megtenni. A gazdasági élet meghatározói pedig a gazdasági racionalitás és nem a politikai irányultság szerint mondják, amit mondanak, s hoznak döntéseket.
– Ön mit gondol, az Orbán-kormány gazdaságpolitikája mennyiben tudott gátat szabni a kedvezőtlen világgazdasági folyamatok megjelenésének hazánkban?
– A magyar gazdaság rendkívül erős szálakkal kötődik az Európai Unióhoz, ezért az ott tapasztalható dekonjunktúra természetesen hazánkban is érződött. Azt viszont látni kell, hogy bár a hazai trend követte a közösségit, az Orbán-kormány gazdaságpolitikai elképzelései, például a Széchenyi-terv révén, részben hatékonyak voltak.
– Az erősödő forint miatt számos kritika érte a polgári kormányt. Ön szerint ezek jogosak voltak, vagy csupán a baloldali politikai retorika részét képezték?
– A forint erősödése elkerülhetetlen folyamat volt, ami viszont egy exportvezérelt gazdaságban a GDP növekedése ellen hat. A forint erősödése az exportvállalkozások egy részének valóban problémát okozott, ám ezek a cégek ma már kilábaltak a válságból. Egyébként az elkövetkezendő egy-két évben az lenne a kívánatos, hogy a forint árfolyama egyik irányba se mozduljon el jelentős mértékben.

– Az előbb említette, hogy szükséges további befektetéseket hazánkba csábítani, viszont az ország uniós csatlakozása után a befektetői kedvezmények megszűnnek. Hogyan tovább?
– A támogatásokat úgy kell kialakítani, ahogyan azt az EU-ban teszik. Nem közvetlen szubvenciót kell adni a multiknak, hanem közvetettet, vagyis az infrastruktúrát kell jelentős mértékben fejleszteni azokon a területeken, ahová azok telepednének.
– Nem tart attól, hogy a külföldi befektetők kiszorítják a magyarokat, s azok megrendeléseket, piacot veszítenek? Az ön vállalatánál, a Videotonnál is leépítések vannak.
– A Videoton esetében a helyzet ellentmondásos, mert miközben nő a forgalmunk, csökken az alkalmazottak létszáma. Megváltozott a piac igénye, ugyanis ma már csak olyan új megrendeléseket tudunk megszerezni, amelyek nem igényelnek akkora élőmunkát. A két évvel ezelőtti csúcslétszám folyamatosan csökken, s ma 14 200 fő dolgozik a cégnél. Az alkalmazotti létszám a jövőben további kétezer fővel csökken. A kérdés első részére válaszolva: a globális multinacionális vállalatok négyötöde már jelen van Magyarországon, ezért az ekkora méretű vállalkozások esetében nem lesz jelentős változás. Véleményem szerint a kis- és középvállalkozásoknak kell majd jobban felkészülniük a megméretésre, amit megfelelő programokkal és támogatással biztosítani lehet számukra. Egy biztos: a bérek emeléséhez a GDP-t kell növelni, ehhez viszont vagy a már meglévő tevékenységeket kell jobban csinálni, vagy az olyan területeket kell megtalálni, ahol még nem alakult ki a piac, úgymond nincsenek leosztva a lapok. Ilyen terület lehet a légi teherközlekedést kiszolgáló bázis felállítása. Ehhez jelentős méretű fejlesztésekre van szükség, amelynek megvalósítására a multinacionális tőke is megmozdulna. Mi már hat éve kidolgoztuk – Benelux államok példájára alapozva – azt a javaslatunkat, miként lehet Magyarországon légi becsatlakozási pontokat kiépíteni. A projekttel Európa légi teherbázisa lehetne az ország az unión belül.

– A kisvállalkozásokat kell inkább támogatni vagy a nagyokat?
– Egyes ágazatokban a kicsik, míg másutt a nagyok eredményesek. A kicsik számára meg kell találni a beszállítási lehetőséget. Sok kis cég sosem lesz nagy. Példaként: ha egy vállalkozás beszállít a Suzukinak, az még nem lesz alkalmas egy autó összeállítására. Az elektronikus iparban pedig a magas tőkeigény zárja ki a kicsiket abból, hogy nagyvállalattá nőjenek. Véleményem szerint mindkettőt támogatni kell a kormányoknak.
– Az elkövetkezendő időszakban milyen változások lesznek a világgazdaságban, s mely régiókra kell majd odafigyelni?
– Az eurázsiai kontinens szerepe erősödik. Kína gazdasága meghatározóvá válik, manapság is hétszázalékos növekedést ér el, s ez a folyamat tartós marad. Oroszországban és Közép-Ázsiában pedig növekszik a nyersanyag-kitermelés. Azt is látni kell, hogy miközben az Egyesült Államok szerepe csökken, Európáé nő, s ma már a gyártók szívesebben dobják először piacra minőségi termékeiket az unióban, mint az USA-ban. A változások miatt Magyarország földrajzi helyzetéből adódóan számos olyan lehetőséghez juthat, melyet korábban álmodni sem mert. Ezeket viszont ki kell használni.
– A magyar tőkeexportnak menynyire lehet célpontja Ázsia?
– Ma már az elektronikai iparban az amerikai tőke szívesen látja társnak a magyart, és a tőkekihelyezés szempontjából a jövőben kedvező helyszín lehet Ázsia.
– Az elmúlt 12 évben voltak-e elszalasztott gazdasági lehetőségek?
– Eddig egy kormány sem, vagy csak kismértékben ismerte fel kellőképpen, hogy a határon túli magyarság szervezeteivel együttműködést kell kialakítani. Ebben az MGYOSZ is hibás. Ha őket be lehetne kapcsolni az együtt gondolkodásba, az jót tenne Kárpát-medence gazdasági fejlődésének.
– Beszéljünk a költségvetésről, melynek hiánya magas. Mi a véleménye a kormány költekezéséről?
– Már most is látszik, hogy a kormány költségvetési hiányát jövőre le kell szorítania. A munkavállalókkal nem lesz könnyű elfogadtatni, hogy a béremelés üteme kisebb lesz, mint a kormányváltás utáni hónapokban.
– Lesz újra Bokros-csomag?
– Ezt nem tartom valószínűnek. Minden azon múlik, hogy a világgazdasági recesszió milyen mértékben hat a GDP csökkenésére. Azt látni kell, hogy minél tovább tart a recesszió, annál valószínűtlenebb, hogy a kis lépések politikájával helyre lehet állítani a költségvetés egyensúlyát.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.