Többször szóba került, ha felállítanak egy tanácsadó testületet Medgyessy Péternek, akkor ön tagja lesz annak. Most ne firtassuk, hogy lesz-e ilyen grémium vagy sem, inkább az érdekelne, milyen tanácsokat adna a miniszterelnöknek?
– Azért nem tartom fontosnak a tanácsadó testület kérdését, mert Medgyessy Péter e nélkül is kikéri véleményemet. Munkakapcsolatunk egyébként arra az időre nyúlik vissza, amikor ő is szövetségünk vezetésében tevékenykedett. Fontos kérdésnek tartom viszont, miként lehet növelni a hazánkba érkező működőtőkét. Lehetőséget főleg a járműipari beruházások hazánkba csábításában látok. A másik javításra szoruló terület a textil-, a bőr- és a bútoripar. A rendszerváltás előtt az ágazatokban számtalan termelővállalat volt, melyek jelentős része tönkrement. Úgy gondolom, újraindításukat támogatni kellene. Egy bizottság már foglalkozik a kérdés megoldásával. Problémát jelent továbbá a távol-keleti, sok esetben a gyenge minőségű áruk dömpingjének megjelenése Magyarországon. A helyzetet jól jellemzi, hogy például miközben tavaly 27 millió pár távol-keleti származású cipő érkezett hazánkba, addig a többszörösen nagyobb lélekszámú Spanyolországba 36 millió pár. Az is elgondolkodtató, hogy a lábbelik vám- és áfaalapjául szolgáló számlán Spanyolországban öt, Magyarország esetében csupán fél dollár szerepelt átlagban egy cipőre. Természetesen nem korlátozni akarjuk a behozatalt, csupán normális mederbe akarjuk terelni, ami egyben európai uniós elvárás is.
– Beszéljünk egy kicsit az MGYOSZ-ról és az érdekvédelemről. Ön többször kritikával illette a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarát (MKIK) tevékenysége miatt. Miért?
– Azért, mert az Orbán-kormány idején szereptévesztésbe került az iparkamara. Vezetése azt hitte, hogy a kamarai funkción túl érdek-képviseleti szerepet is el kell látnia. Napjainkra szerencsére az MKIK vezetése már rájött, túlhajtotta a kérdést. Egyébként együttműködésre is látok esélyt, mégpedig a Gazdaság Házában.
– Az MGYOSZ betölti szerepét?
– Igen. Például aktívan részt vettünk a Széchenyi-terv kidolgozásában is, s véleményünket a Medgyessy-kormány a Nemzeti fejlesztési terv kialakítása során is meghallgatja. Egyébként az idén éppen százéves szövetség programjait több kormány is felhasználta már eddig is.
– Önnek vannak még politikusi ambíciói?
– Nem, eszem ágában sincs ezzel foglalkozni.
– De korábban voltak ilyen irányú elképzelései.
– Igen, a 90-es évek előtti politikai átalakulási láz és hév engem is magával ragadott. Aktívan részt vettem a kerekasztal-tárgyalásokon, s az is tény, hogy három évig az MDF elnökségében dolgoztam. Egy idő után azonban rájöttem, hogy a vállalataim irányítása és az aktív politikai szerepvállalás együtt nem folytatható.
– Napjainkban a gazdaság irányítja a politikát vagy fordítva?
– A gazdaság nem irányítja a politikát, mert akkor a politika jobban szerepelne. Az viszont igaz, hogy a rendszerváltás óta a politika jó párszor megpróbált rátelepedni a gazdaságra. Összességében azonban ezek a kísérletek nem jártak sikerrel. Ma már a politikusok is belátják, hogy amennyiben kapcsolatot akarnak kialakítani a gazdaság szereplőivel, azt nem politikai alapon tudják megtenni. A gazdasági élet meghatározói pedig a gazdasági racionalitás és nem a politikai irányultság szerint mondják, amit mondanak, s hoznak döntéseket.
– Ön mit gondol, az Orbán-kormány gazdaságpolitikája mennyiben tudott gátat szabni a kedvezőtlen világgazdasági folyamatok megjelenésének hazánkban?
– A magyar gazdaság rendkívül erős szálakkal kötődik az Európai Unióhoz, ezért az ott tapasztalható dekonjunktúra természetesen hazánkban is érződött. Azt viszont látni kell, hogy bár a hazai trend követte a közösségit, az Orbán-kormány gazdaságpolitikai elképzelései, például a Széchenyi-terv révén, részben hatékonyak voltak.
– Az erősödő forint miatt számos kritika érte a polgári kormányt. Ön szerint ezek jogosak voltak, vagy csupán a baloldali politikai retorika részét képezték?
– A forint erősödése elkerülhetetlen folyamat volt, ami viszont egy exportvezérelt gazdaságban a GDP növekedése ellen hat. A forint erősödése az exportvállalkozások egy részének valóban problémát okozott, ám ezek a cégek ma már kilábaltak a válságból. Egyébként az elkövetkezendő egy-két évben az lenne a kívánatos, hogy a forint árfolyama egyik irányba se mozduljon el jelentős mértékben.
– Az előbb említette, hogy szükséges további befektetéseket hazánkba csábítani, viszont az ország uniós csatlakozása után a befektetői kedvezmények megszűnnek. Hogyan tovább?
– A támogatásokat úgy kell kialakítani, ahogyan azt az EU-ban teszik. Nem közvetlen szubvenciót kell adni a multiknak, hanem közvetettet, vagyis az infrastruktúrát kell jelentős mértékben fejleszteni azokon a területeken, ahová azok telepednének.
– Nem tart attól, hogy a külföldi befektetők kiszorítják a magyarokat, s azok megrendeléseket, piacot veszítenek? Az ön vállalatánál, a Videotonnál is leépítések vannak.
– A Videoton esetében a helyzet ellentmondásos, mert miközben nő a forgalmunk, csökken az alkalmazottak létszáma. Megváltozott a piac igénye, ugyanis ma már csak olyan új megrendeléseket tudunk megszerezni, amelyek nem igényelnek akkora élőmunkát. A két évvel ezelőtti csúcslétszám folyamatosan csökken, s ma 14 200 fő dolgozik a cégnél. Az alkalmazotti létszám a jövőben további kétezer fővel csökken. A kérdés első részére válaszolva: a globális multinacionális vállalatok négyötöde már jelen van Magyarországon, ezért az ekkora méretű vállalkozások esetében nem lesz jelentős változás. Véleményem szerint a kis- és középvállalkozásoknak kell majd jobban felkészülniük a megméretésre, amit megfelelő programokkal és támogatással biztosítani lehet számukra. Egy biztos: a bérek emeléséhez a GDP-t kell növelni, ehhez viszont vagy a már meglévő tevékenységeket kell jobban csinálni, vagy az olyan területeket kell megtalálni, ahol még nem alakult ki a piac, úgymond nincsenek leosztva a lapok. Ilyen terület lehet a légi teherközlekedést kiszolgáló bázis felállítása. Ehhez jelentős méretű fejlesztésekre van szükség, amelynek megvalósítására a multinacionális tőke is megmozdulna. Mi már hat éve kidolgoztuk – Benelux államok példájára alapozva – azt a javaslatunkat, miként lehet Magyarországon légi becsatlakozási pontokat kiépíteni. A projekttel Európa légi teherbázisa lehetne az ország az unión belül.
– A kisvállalkozásokat kell inkább támogatni vagy a nagyokat?
– Egyes ágazatokban a kicsik, míg másutt a nagyok eredményesek. A kicsik számára meg kell találni a beszállítási lehetőséget. Sok kis cég sosem lesz nagy. Példaként: ha egy vállalkozás beszállít a Suzukinak, az még nem lesz alkalmas egy autó összeállítására. Az elektronikus iparban pedig a magas tőkeigény zárja ki a kicsiket abból, hogy nagyvállalattá nőjenek. Véleményem szerint mindkettőt támogatni kell a kormányoknak.
– Az elkövetkezendő időszakban milyen változások lesznek a világgazdaságban, s mely régiókra kell majd odafigyelni?
– Az eurázsiai kontinens szerepe erősödik. Kína gazdasága meghatározóvá válik, manapság is hétszázalékos növekedést ér el, s ez a folyamat tartós marad. Oroszországban és Közép-Ázsiában pedig növekszik a nyersanyag-kitermelés. Azt is látni kell, hogy miközben az Egyesült Államok szerepe csökken, Európáé nő, s ma már a gyártók szívesebben dobják először piacra minőségi termékeiket az unióban, mint az USA-ban. A változások miatt Magyarország földrajzi helyzetéből adódóan számos olyan lehetőséghez juthat, melyet korábban álmodni sem mert. Ezeket viszont ki kell használni.
– A magyar tőkeexportnak menynyire lehet célpontja Ázsia?
– Ma már az elektronikai iparban az amerikai tőke szívesen látja társnak a magyart, és a tőkekihelyezés szempontjából a jövőben kedvező helyszín lehet Ázsia.
– Az elmúlt 12 évben voltak-e elszalasztott gazdasági lehetőségek?
– Eddig egy kormány sem, vagy csak kismértékben ismerte fel kellőképpen, hogy a határon túli magyarság szervezeteivel együttműködést kell kialakítani. Ebben az MGYOSZ is hibás. Ha őket be lehetne kapcsolni az együtt gondolkodásba, az jót tenne Kárpát-medence gazdasági fejlődésének.
– Beszéljünk a költségvetésről, melynek hiánya magas. Mi a véleménye a kormány költekezéséről?
– Már most is látszik, hogy a kormány költségvetési hiányát jövőre le kell szorítania. A munkavállalókkal nem lesz könnyű elfogadtatni, hogy a béremelés üteme kisebb lesz, mint a kormányváltás utáni hónapokban.
– Lesz újra Bokros-csomag?
– Ezt nem tartom valószínűnek. Minden azon múlik, hogy a világgazdasági recesszió milyen mértékben hat a GDP csökkenésére. Azt látni kell, hogy minél tovább tart a recesszió, annál valószínűtlenebb, hogy a kis lépések politikájával helyre lehet állítani a költségvetés egyensúlyát.
Magyar Péter
A Tisza agrárszakértője viccesnek tartja a gazdákat csimpánzokhoz hasonlító kijelentését
