Tisztogatás és ígérethalmaz

Az Oktatási Minisztérium (OM) kormányváltás utáni új vezetője, Magyar Bálint (SZDSZ) és Hiller István (a szocialisták korábbi miniszterjelöltje) politikai államtitkár nyilatkozatai a köztük és pártjaik közötti teljes összhangot sugallják, a jelek szerint azonban az oktatási tárca vezetője saját elképzeléseit tűzön-vízen keresztülviszi a tárcánál.

Magyar Bálint oktatási miniszter, röviddel a szaktárca átvétele után, Medgyessy Péter miniszterelnök ígérete ellenére elkezdte a politikai tisztogatást a középvezetői karban és a háttérintézményeknél is. Információink szerint eddig mintegy 20 főosztályvezetőt vagy főosztályvezető-helyettest és tucatnyi intézményvezetőt küldtek el. Magyar Bálint az SZDSZ ügyvivőjeként a kampány során néhány esetből általánosítva azt állította, hogy a pedagógusok az iskolákban a polgári pártok mellett kampányolnak, s intézkedésre szólította fel a polgári kormány oktatási miniszterét és Aáry-Tamás Lajos oktatási ombudsmant. A miniszter enélkül is intézkedett, az oktatási jogok biztosa a benyújtott panasz hiányában vizsgálatot nem indíthatott, politikai állásfoglalást pedig a jogszabály szerint nem tehetett. Magyar oktatási miniszterként először felmentette Aáry-Tamás Lajost, aki erről egy rádiós híradásból értesült. Az új pályázat során a volt ombudsman pályázatát az Országos Köznevelési Tanács döntő többsége is támogatta, így Magyar Bálint kénytelen volt ismét Aáry-Tamás Lajost kinevezni az Oktatási Jogok Biztosa Hivatalának élére.
A tanévkezdés időpontját a vakációzó diákok és a pihenő pedagógusok az újságokból tudták meg. Magyar Bálint megrövidítette az őszi szünetet, a módosítás indoklása szerint a szülőknek gondot okozna, hogy az öt naptári napos szünet két munkanapján hogyan oldják meg a gyermekek elhelyezését. A miniszter döntését nem befolyásolták azok a korábbi kutatások eredményei, amelyek szerint az igazgatók 78 százaléka, a szülőknek pedig 69 százaléka gondolta úgy, hogy a következő tanévekben az őszi szünet egy teljes hét legyen.
A Nemzeti alaptanterv felülvizsgálata és a kerettantervek bevezetése évtizedes szakmapolitikai vita lezárását jelentette. A kormányváltást követően megkezdődött a tantervi szabályozás konszenzussal kialakított rendszerének, a kerettantervi rendszernek a szétverése. A tanév hosszát Magyar Bálint 180 napban határozta meg, miközben a kerettanterv 185 tanítási napra készült. A közoktatási törvény nyár eleji módosításával már csak választhatóvá tett kerettantervről szóló rendelet megváltoztatása már aligha nevezhető módosításnak, hiszen a rendelet szövegének felét egyszerűen törölni kívánják.
Az SZDSZ korábban elvi alapon tiltakozott az ellen, hogy szerkezetváltó iskolák írásbeli felvételi vizsgát tarthassanak. Kormányra kerülve az SZDSZ-es miniszter módosította a felvételi rendjét, s ezzel lehetővé tette, hogy a szerkezetváltó középiskolák ne csak akkor tarthassanak írásbeli felvételi vizsgát, ha jelentős a túljelentkezés, hanem akkor is, ha a felvételizők száma alig másfélszerese a felvehető diákok számának.
Magyar Bálint botránnyal kezdte minisztersége első tanévét. A jászladányi alapítványi iskolában ugyanis az ő jóvoltából nem indulhatott el a tanítás. Az érintett több száz szülő útlezárással tiltakozott – a jogi szakértők véleménye szerint – törvénysértő határozat ellen, és beperelték a minisztert. Magyar Bálint kirekesztőnek ítélte az alapítványi iskola létrehozását, annak ellenére, hogy az iskola nem zárta ki a cigány tanulókat.
Az Oktatási Minisztérium új vezetése leállított két olyan felsőoktatási fejlesztési programot, amelyek egyértelműen a hallgatók érdekeit szolgálták. Akadozik a kreditrendszer bevezetése, és halasztást szenved a felsőoktatási felvételi megújítása is. A minisztérium új vezetése egyik első intézkedésével lefejezte, megszüntette a Comenius Programigazgatóságot: szélnek eresztette azt a szakértői csapatot, amelynek munkáját nem csupán itthon, de szerte a világban is elismerés kísérte, s helyükre pártkatonákat ültetett.
A polgári kormány úgy dolgozta ki a diákhitelt, hogy az a hallgatóknak kedvező legyen, a Medgyessy-kormány pedig úgy akarja átalakítani, hogy a bankárok járjanak jól.
Az Oktatási Minisztérium vezetőinek az elmúlt hónapokban tett nyilatkozatait is azt jelzik, hogy megpróbálják a fiatalok egy jelentős részét kiszorítani a felsőoktatásból. Ennek eszköze egyelőre még nem a tandíj, hanem az államilag finanszírozott hallgatói létszám csökkentése, vagyis a felvételi ponthatárok emelése; vagy a „piaci alapon”, havi 25 ezer forintért biztosított kollégiumi ellátás. Az előbb felsoroltak mellett napirenden van még az ingyentankönyvek bevezetésének elhalasztása, vagy a kollégiumi férőhelyek 10 ezer hellyel történő bővítése „befektetői alapon”.