Topolánszky: Nem lesz holland modell

Kétséges, hogy a közeljövőben – a könnyű drogok használatát illetően – a hollandiaihoz hasonló törvények lépnének életbe Magyarországon – jelentette ki Topolánszky Ákos, a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium (GYISM) kábítószerügyi koordinációért felelős helyettes államtitkára. Szavai szerint az Európai Unió részéről vannak ugyan szakmai ajánlások hazánk felé a droghelyzet kezelésére vonatkozóan, ám jogi értelemben Magyarország teljes mértékben lefedi az elvárásokat.

Tar Zsuzsanna
2002. 10. 02. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Még az előző ciklusban fogadta el az Országgyűlés a nemzeti drogstratégiai programon belül a középtávú cselekvési programot, ám annak megvalósítására nem rendelt pénzt – jelentette ki Topolánszky Ákos. Hozzátette: a gond megoldásához sürgető lenne az egészségügyi intézmények, a rendőrség és a pénzügyőrség nyomozati kapacitása, illetve a megelőző programok fejlesztése. – Az államnak kötelessége minden tőle telhetőt megtennie a droghasználat ellen, és erre Magyarországon a nemzeti drogstratégiai program a legalkalmasabb – hangsúlyozta Topolánszky.
Emlékeztetett, amikor az előző kormány idején megszületett a cselekvési terv, több szakember jelezte: ellentét áll fenn a Btk. kábítószer-használatra vonatkozó paragrafusai és a drogstratégia között, ezért a kettőt szinkronizálni kell. A módosítás hatástanulmányainak eredményei azt mutatták, hogy a Btk. sok helyen nem működik megfelelően, hiszen megyénként, városonként eltérően változik a jog alkalmazása, valamint a bíróság sem volt felkészülve a szigorításra. A fő észrevétel az volt, hogy a törvény szigorítása alapvetően nem hozta meg a várt hatást, vagyis a droghasználat nemhogy csökkent, hanem folyamatosan növekedett. E kutatások eredményei teremtik meg a jelenlegi törvénymódosítási javaslatok alapjait.
A büntető törvénykönyv kábítószerrel való visszaélés szabályozásának módosítása kapcsán az államtitkár hangsúlyozta: a módosítás nem legalizálja a drogok használatát, csupán néhány esetben enyhít a használók büntetésén. Persze az érintetteknek ehhez saját akaratukból elvonó kezeléseken, vagy drogprevenciós, megelőző, felvilágosító programokon kell részt venniük. – Véleményem szerint a Btk. módosítását végre kell hajtani – szögezte le Topolánszky.
A hazai és a nemzetközi tapasztalatok alapján kijelentette: minden igyekezet ellenére az állami beavatkozások összessége is csak korlátozott mértékben alkalmas arra, hogy a fogyasztói szokásokat befolyásolja. Ezt sokkal inkább a különböző divatirányzatok, társas hatások, szórakozási formák alakulásai határozzák meg. Jelenleg az Európai Unió – köztük hazánk – szakemberei azon dolgoznak, hogy megakadályozzák a kereslet növekedését, hiszen az hozza létre a kínálat terjedését. A közösségi programok, a „drogalternatívák” a fiatalok segítségére lehetnek, akik így remélhetőleg kevésbé használják majd a kábítószereket.
– Az Európai Unió részéről vannak ugyan szakmai ajánlások hazánk felé a droghelyzet kezelésére vonatkozóan, ám jogi értelemben Magyarország teljes mértékben megfelel az elvárásoknak – mondta. Hazánkban csupán tíz éve van drogkérdés, a szomszédos országokkal szemben mégis elöl járunk a probléma megoldásában. Magyarország a közeljövőben csatlakozik az Európai Unió megfigyelő központjához – ahol öszszegzik a kábítószerrel kapcsolatos kutatásokat és ezek eredményeit –, ami egy jelentős előrelépés, hiszen így hivatalosan is részt vehetünk az unió ezzel kapcsolatos munkálataiban.
Topolánszky Ákos szavai szerint kétséges, hogy a közeljövőben a hollandiaihoz hasonló törvények lépnének életbe Magyarországon. Mint mondta: erre az úgynevezett kompromisszumos lépésre a hollandok rá voltak kényszerítve, hiszen olyan méretű volt a droghasználók köre, ami radikális lépéseket tett szükségessé.

Az MDF szigorítaná a törvényt. A Magyar Demokrata Fórum parlamenti frakciója tiltakozik a büntető törvénykönyv kormány által tervezett módosítása miatt, amely a kábítószerrel való visszaélésre terjed ki. Csampa Zsolt és Pettkó András országgyűlési képviselők szerdai sajtótájékoztatójukon úgy vélekedtek, a választások után az MSZP ebben a kérdésben is engedett koalíciós partnerének, hiszen „az SZDSZ prominensei évek óta követelik, hogy Magyarországon engedélyezzék a könnyű drogok fogyasztását”. Az MDF-es képviselők a tárcaközi egyeztetésen lévő tervezetről kijelentették, nincs különbség az úgynevezett kemény és könnyű drogok között, ezért a jogszabály enyhítése helyett a demokrata fórum a szigorítást tartaná szükségesnek. (MTI)
*
Pénzt kérnek a drogprogramra. Mesterházy Attila, a sporttárca politikai államtitkára a néhány hete megrendezett Kábítószerügyi egyeztető fórumok fejlesztése és intézményesülése Magyarországon című konferencián kijelentette: a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium, illetve az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium a közeljövőben javaslatot tesz a kormánynak egy, a nemzeti drogstratégia végrehajtásának finanszírozására szolgáló központi célelőirányzat létrehozására. A rendezvényen jelen voltak Hollandia és az Egyesült Királyság neves kábítószerügyi szakemberei is. (T. Zs.)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.