Vagyonfelélés a KDNP-nél?

Lapunk értesülései szerint a Kereszténydemokrata Néppárt árulja az egykori Sportmozit, amit két évvel ezelőtt azért vásárolt meg, hogy ott rendezze be a székházát.

Az egykori Sportmozit a Szent Domonkos-rend Magyar Rendtartománya a rendszerváltás után, egyházi kárpótlásként kapta vissza. A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) a rendtől 2000. június 1-jén vásárolta meg 30 millió plusz áfáért. A párt ezt követően, 2001. január 5-én létrehozta az egyszemélyes tulajdonban lévő Mitrabau Építőipari és Szolgáltató Kft.-t, amelybe apportként bevitte az épületet. A Mitrabau ügyvezetője Bartók Tivadar, a KDNP elnöke. Úgy tudjuk, a párt most ezt a kft.-t árulja. A főváros frekventált helyén, a zuglói Thököly út mellett lévő épületek értéke az utóbbi időkben nagyon megemelkedett, így az ott található egykori Sportmozit – a becslések szerint – a két évvel ezelőtti vételár háromszorosáért is értékesíteni lehet. Mivel a mozi és a rendtartomány központja azonos helyrajzi számon található, a domonkosoknak elővásárlási joguk van. Értesüléseink szerint a pártelnök a múlt héten megkereste Pucilowski József domonkos rendi vikáriust, hogy megtudja: a szerzetesek élnek-e az elővásárlási jogukkal? Megkerestük Pucilowski vikáriust, aki nem kívánt válaszolni. Bartók Tivadar azonban kérdésünkre elismerte, hogy valóban foglalkoznak az értékesítés gondolatával. A párt néhány millió forintos köztartozásával indokolta, hogy el akarják adni a céget. Tagadta azonban, hogy az értékesítés mögött a vagyonfelélés szándéka húzódna.
Isépy Tamás, a KDNP utolsó parlamenti frakcióvezetője szerint a Legfelsőbb Bíróságnak (LB) a sajtóban megjelent döntése értelmében a jelenlegi vezetés elvesztette a legitimitását, az ítélet kihirdetése után már nem hozhatnak érvényes döntéseket. Mint fogalmazott: Bartók Tivadarék eddigi lépéseinek logikus folytatása lehet, hogy most a KDNP maradék vagyonát is felélik.
Mint ismert, a KDNP törvényes működésének helyreállítása iránt évekkel ezelőtt megindított polgári perben az LB a közelmúltban rendelte el a párt 1997. júniusi választmányának megismételt összehívását, az utóbbi négy év személyi döntéseinek felülvizsgálatát, és az alapszabályszerű működéshez szükséges intézkedések meghozatalát. A Legfőbb Ügyészség (LÜ) 1998-ban benyújtott keresete nyomán kihirdetett jogerős ítélet szerint annak kézhezvételét követő 30 nap utáni első szombaton kell összeülnie az 1997. június 21–22-i összetételű nagyválasztmánynak, hogy az határozzon az azóta bekövetkezett tisztázatlan személyi döntésekről, illetve a párt további működéséről. A perben korábban egyszer már részben helyt adott a Fővárosi Bíróság az LÜ indítványának, ám akkor az LB másodfokon elutasította a keresetet, mert nem látott lehetőséget arra, hogy az 1997. évi választmány ismételt összehívásával orvosolják a párt működésének problémáit. Az LÜ azonban felülvizsgálati kérelemmel élt az akkori jogerős ítélet ellen, és ez alapján az LB másik tanácsa új eljárást rendelt el. Ebben a megismételt eljárásban született meg az LB újabb jogerős ítélete. Az LB bírója szóbeli indoklásában kifejtette: az 1997. június 21–22-i választmányt követően eljárások indultak a párt belső ellenzéke ellen, a belső szabályokkal ellentétes módon függesztettek fel, illetve zártak ki egyes tagokat. Az indoklás arra is kitért, hogy az 1997. októberi választmány összehívása szintén a párt alapszabályával ellentétesen történt, nem választmányi tagok voltak jelen a rendezvényen, illetve egyes választmányi tagok részvételét lehetetlenné tették. Az LB megsemmisítette a KDNP 1998. szeptember 26-i választmányán meghozott határozatokat is, köztük az alapszabály akkori módosítását.