Kevésbé köztudott, hogy a ma patinás, reformkori városrészként ismert balatonfüredi negyed nem csupán egy elegáns fürdőhely volt, hanem a bencés szerzetesrend évszázadokon átívelő, tudatos fejlesztésének eredménye. Miközben sokan talán még ma is úgy képzelik el a tihanyi szerzeteseket, amint a Balaton víztükrét szemlélve mély imádságba merülnek, a történelmi valóság egészen más képet mutat. A XVIII. századtól kezdve a tihanyi apátság modern gondolkodású, vállalkozó szemléletű közösségként működtette a fürdőtelepet, amelynek célja nemcsak a test, hanem a lélek gyógyítása is volt. A bencések egyszerre voltak közgazdászok, marketingesek, turizmusfejlesztők és lelki vezetők – jóval azelőtt, hogy ezek a szakmák egyáltalán megszülettek volna.
Az Anna-bálok házigazdái a bencés szerzetesek voltak
A levéltári kutatások azt is feltárták, hogy az első Anna-bálokat bencés tulajdonú épületekben rendezték meg.
Noha a bálok szervezői vállalkozók voltak, a valódi házigazdáknak a bencéseket tekinthetjük. Ez a kettősség – az egyházi háttér és a polgári világ összefonódása – különösen izgalmassá teszi Balatonfüred XIX. századi történetét.
Az Elegancia és hagyomány című kiállítás éppen ezt a gazdag történetet mutatja be különleges műtárgyakon és izgalmas történeteken keresztül. A tárgyak közül külön figyelmet érdemelnek a fürdőpoharak, amelyek a XIX. században egyszerre voltak gyógyászati eszközök és dísztárgyak, iparművészeti remekek és reklámtárgyak.
Egy 1850-es évekből származó menülap segítségével a korszak gasztronómiájába is bepillanthatunk, a padlóra ragasztott vicces álillemszabályok pedig egyaránt mutatják a korabeli viselkedéskultúrát és annak karikatúráját.
A legenda szerint az első Anna-bált 1825. július 26-án tartották Szentgyörgyi Horváth Krisztina tiszteletére, ám az első dokumentált balatonfüredi Anna-napi vigalom 1836-ban volt. Az Anna-bálok az első világháború éveitől az 1950-es évekig szüneteltek.
A korabeli bálok tárgyi emlékei sajnos nem maradtak fenn, a kiállított tárgyak inkább illusztrációként szolgálnak, sejtetve, milyen is lehetett az egykori elegancia világa. Így egy ruharekonstrukció, egy fél pár cipő, legyezők és néhány táncrend idézi meg a bálok hangulatát.
A tárlaton továbbhaladva olvashatunk a báli divatról, a híres szervezőkről és vendégekről is, míg az utolsó szekció valódi különlegességet rejt: egy úgynevezett tete-a-tete, vagyis kétszemélyes kávéskészlet másolatát, amely Fischer Mór porcelángyárában, a mai Herendi Porcelánmanufaktúra elődjében készült. A készlet darabjait Balatonfüred idilli látképei díszítik, művészi igényességgel megörökítve a fürdőváros romantikus fénykorát.
Az augusztus 31-ig megtekinthető kiállítás nem csupán a bálok csillogó világát idézi meg, hanem a bencés rend előrelátó és közösségépítő szerepét is a XIX. századi Balaton-parton. Olyan történetet tár elénk, amelyben a spiritualitás, a gazdaság és a kultúra együtt alkotta meg azt az örökséget, amely ma is Balatonfüred vonzerejét adja.
