Juhász Ferenc minisztersége óta a baloldal előszeretettel hangoztatja, hogy a NATO szerintük elmarasztalta hazánkat amiatt, mert felajánlásainkat nem teljesítettük, s a honvédség általános állapota is leromlott. Tudjuk azt is: Magyarország arra törekszik, hogy speciális, más országok által nem birtokolt képességeket ajánljon fel szövetségeseinek. Azt azonban kevesen tudják, hogy egyvalamiben már most is egyedülállóak vagyunk. – A NATO-tagországok közül csak Magyarország rendelkezik folyami aknamentesítő és -telepítő rendszerrel – mondta Danyikó László, az AM–31-es hajó főkormányosa és megbízott parancsnoka, aki 1991-től van a flottillaállományban.
Magyarországon a Szovjetunió szorgalmazta e képesség kialakítását, mivel hazánk tizenkét évvel ezelőttig a szocialista országok nyugati bástyájának szerepét is betöltötte. A nyolcvanas években hat, francia licenc alapján gyártott jugoszláv aknamentesítő és -telepítő hajót állítottak rendszerbe a Magyar Néphadseregnél. Közülük három ma is járja a folyókat. Figyelemre méltó, hogy e hadieszközök voltak azok, melyek a folyami flottilla 2000 nyarán bekövetkezett felszámolását követően, ha csökkentett számban is, de megmaradtak a honvédségnél. A flottilla megszüntetésekor kivontak a honvédség rendszeréből 6 nagyobb, 48 kisebb hajót, egy csapatszállítót, két vontatót, két tankuszályt, két lakóhajót és 96 ladikot – valamint a hat aknamentesítőből hármat. 1995-től 2000 nyaráig a háromszázötven fős állományt a felére csökkentették, tavalyelőtt nyáron pedig még ezt a létszámot is megtizedelték. A tűzszerészekkel közösen használt, korszerű, felújított Petőfi Laktanyát a létszámleépítéssel párhuzamosan kiürítették. Az ürességtől kongó laktanya Budapesten, a külső Váci út mentén áll. Vele átellenben, a Duna partján van a flottilla kikötője, ahol a hat aknamentesítő árválkodik. Közülük három az ÁPV Rt. tulajdona. A hadieszközöket ezekből a hajókból kiszerelték, s az elmúlt években senki nem ügyelt karbantartásukra. A honvédség három hajóját azonban folyamatosan ellenőrzik, javítják, gyakorlatoztatják. A flottilla utódegységének, a tűzszerész- és hadihajós ezrednek harmincöt katonája lát el szolgálatot az aknamentesítőkön.
– Ezt a három hajót tökéletesen felújították, így bármilyen feladatot végre tudnak hajtani – mondta lapunknak Danyikó László. – A hajók mozgatásához szükséges személyzet megvan, a szakfeladatokat egyszerre két hajóval tudjuk végrehajtani. Az elmúlt évben sokat gyakorlatoztunk, 360 üzemórát mentünk hajónként. A parancsnok szerint egy hajó ára 150-200 millió forint lehet. Magyarországon kívül Romániának vannak még aknamentesítő folyami hajói, ám azok sokkal elavultabbak. – Sem az osztrákoknak, sem a németeknek nincs ilyen technikájuk. A NATO-ban igény lenne erre a munkára, főleg azóta, hogy a Duna teljes hosszában végighajózható – vélekedett a parancsnok, aki alig több, mint egy hete fejezte be idei utolsó gyakorlatát; Pilismarótnál telepítettek folyamzárakat a hadihajóezred katonái. A fagy enyhüléséig csak a kikötő jegét törik majd a hadihajók. Mióta a honvédségnek nincs vontatóhajója, mely jégtörésre is alkalmas volna, polgári hajók segítségével törik a jeget. A három hajó technikai állapota, legénységének felkészültsége teljesen kielégítő. A gyakorlatozás hat hajóval volna optimális, ám a meglévő három hadieszköz is el tudja látni feladatát.
Éles helyzetek az elmúlt húsz évben nem voltak, így csak a gyakorlatokon mérhetik le a hajók felkészültségét. Ilyen alkalmakkor aknát telepítenek, majd megkeresik és megsemmisítik azt. – Az aknák vagy a mágnesességet érzékelik, vagy a hajó hangját. Ezért az aknamentesítő hajók olyan ötvözetből készültek, ami nem mágneseződik, a föld mágnesességét pedig tekercsekkel küszöböljük ki. A hajó mögött kétszáz méterre vontatjuk azt a hajót imitáló testet – szakszóval: kram, vagyis kombinált ráhatású aknamentesítő test –, amelynek mágnesességét, illetve az általa kibocsátott hangot szabályozni tudjuk. Mikor a kram áthalad az akna fölött, az felrobban – s ha középen találja el a testet, akkor az is megsemmisül – magyarázta Danyikó, hozzátéve: egy hajó egyszerre csak egy testet tud maga után húzni. Az ezrednek egyébként 6 kramja van: minden hajónak kettő.
A parancsnok szerint a Duna hazai szakasza mentén háború esetén a legveszélyeztetettebb Budapest, Paks, a nagyobb ipari centrumok, a Dunakanyar és a folyószűkületek, ahol egy aknával megbénítható a folyó forgalma. – Az aknamentesítő hajók segítségével hozzájárulhatunk ahhoz, hogy a NATO-csapatok egy esetleges háború esetén biztonságosan és olcsón szállíthassanak vízi úton – fűzte hozzá a parancsnok, aki szerint a civil hajóknak is elkelne a segítség: a háború sújtotta déli területekre a mai napig csak oroszok és ukránok vállalják a vízi szállítást. A dunai utasszállításra és teherszállításra pedig egyre nagyobb az igény.
Az aknamentesítő hajó teljes személyzete 17 főből – hivatásosokból, szerződésesekből és sorkatonákból – áll. Utóbbiakat azonban a négy hónapos kiképzési idő alatt nem lehet szakmailag felkészíteni: az elméleti oktatásra ugyanis nincs idő. Ám ahoz képest, hogy volt olyan időszak, mikor a kikötőben csak öt ember teljesített szolgálatot, a jelenlegi 35 fős összlétszám nagy előrehaladást jelent.
A legénységet reggelente szállítják ide egy távolabbi laktanyából. Tervezik, hogy a kikötő területén felépítenek egy lakóhelyiséget. Hogy az üresen álló Petőfi Laktanyát hogyan hasznosítják, azt nem lehet tudni. Aminthogy azt sem, mi lesz a sorsa a kikötőben horgonyzó, szép lassan pusztuló három, az ÁPV Rt. tulajdonában álló hadihajónak. A kisebb hajókra, uszályokra volt kereslet, az ÁPV Rt. a legtöbbet értékesítette. Így ma a hadihajós ezrednek a három aknamentesítőn kívül csak négy aknakereső naszádja van, melyek nemrég kerültek vissza a honvédség kötelékébe, s felújításra várnak.
origo.hu
Orbán Viktor is csatlakozott a Nemzeti Ellenállás Mozgalomhoz! – videó
