Amerikai választás Irak árnyékában

Általános választást tartanak ma az Egyesült Államokban, amelyen a képviselőház tagjairól, a szenátus tagjainak egy részéről, illetve 36 állam kormányzóinak személyéről döntenek. Óriási pénzeket költöttek el a kampányra, igaz, a szigorú szabályozás miatt ezzel az utolsó centig el kell számolnia a jelölteknek. A választások tétje is a pénz, hiszen sokak szerint politikai, kongresszusi lobbik működtetik Amerikát, cégek ezreinek fellendülése vagy csődje múlhat azon, hogy a helyi küldött hogyan képviseli a helyi érdekeket, sikerül-e képviselőtársait mozgósítania céljai érdekében, milliárdos állami megrendeléseket megszavazva – vagy megbuktatva. A sajátos rendszerű amerikai demokráciában most ugyan hangsúlyeltolódások következhetnek be a két fő politikai erő között, ám ennek mértéke aligha lesz jelentős – állítják megfigyelők.
A szenátusban – ahol jelenleg 49 hellyel bírnak a demokraták, 49-cel a republikánusok, míg egy független is ül köztük – 34 hely van függőben, amelyből 20-at republikánusok védenek. A demokraták itt abban reménykednek, hogy növelhetik többségüket (októberig 50-en voltak, de ekkor repülőszerencsétlenségben egyikük életét vesztette), ám elemzők egyáltalán nem tartják eldöntöttnek a választások kimenetelét, s ha be is igazolódnak valamelyik fél várakozásai, néhány széknél nagyobb többségre aligha tehetnek szert. Az egyik indulóról itt külön is érdemes megemlékezni, hiszen a haláleset miatt megüresedett minnesotai helyre Walter Mondale, Jimmy Carter egykori alelnöke, Reagan 1984-es kihívója pályázik. Más a helyzet a Kongresszus 435 tagú alsóházában, az úgynevezett képviselőházban (House). Itt ugyanis a megfigyelők mindössze 30-40 százalékra becsülik annak esélyét, hogy a republikánusok kisebbségbe kerülnek, hiszen jelenleg 223-208 az arány a javukra. Az előző terminusban ráadásul három – korábban demokrata – üresedés volt, míg egy helyet független tölt be. A demokratáknak legalább hét plusz helyet kellene elnyerniük többségük érdekében, ám alighanem kifutottak az időből: a várhatóan mintegy kéttucat igazi versenyhelyzetet hozó eset háromnegyedében kellene ehhez győzedelmeskedniük.
A kormányzóválasztásokon ismét a republikánus párt van defenzívában. A 36 függő helyből 23-ban ugyanis ők kormányoznak, ám több helyen új indulót kellett biztosítaniuk. A demokraták néhány állam elhódításában reménykednek, nem ok nélkül. Florida – ahol az elnök öccse, Jeb Bush ül a kormányzói székben – annak ellenére veszni látszik a republikánusok számára, hogy Wasington ura hatalomba kerülése óta egy tucatszor járt már ott, hivatalosan és nem hivatalosan kampányolva testvérének.
A Fehér Ház azonban nemcsak a rokoni szálak miatt figyel ma a voksolás végkimenetelére. Fontos előterjesztéseket kell jóváhagyatnia a törvényhozással, mint az adócsökkentés, az igazságszolgáltatási posztokra jelöltek kinevezése, a kormányba integrált új honvédelmi tárca és természetesen az iraki háború kérdése, amelyhez a demokrácia hazájában a folyamatos kongresszusi támogatás hasznos, ha nem is elengedhetetlen feltétel. A tervezett hadjárat témája persze a kampány alaphangnemét is jelentősen befolyásolta, némi színt vive a meglehetősen elszürkült és unalmas hagyományokba, amelyek az amerikai társadalom politikailag belterjes és izolacionista álláspontját tükrözik. A választásra jogosultak lanyha aktivitását szinte minden induló és kampányoló előre kritizálta. Ma este eldől, hogy milyen eredménnyel.