Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.Ukrajna 2024. október 25-én helyezte letétbe hivatalosan a Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútumának ratifikációs okiratát, a statútum 2025. január 1-jén lépett hatályba. Ukrajna a 125. részes állam, amely csatlakozik a Római Statútumhoz.
A hágai közlemény szerint Tomoko Akane bíró, a Nemzetközi Büntetőbíróság elnöke csütörtökön átadta Ukrajna hollandiai nagykövetének a Római Statútum egy különkiadását – mint írták –, a jogállamiság iránti elkötelezettség szimbólumaként. A közlemény Tomoko Akane elnököt idézte, aki azt mondta, hogy a Római Statútumhoz való csatlakozással Ukrajna azon nemzetek közösségéhez tartozik, amelyek elkötelezettek a nemzetközi közösséget mélyen aggasztó, legsúlyosabb bűncselekmények büntetlenségének megszüntetése iránt. Paivi Kaukoranta, a Részes Államok Közgyűlésének (ASP) elnöke kijelentette, hogy Ukrajnának a bírósághoz való csatlakozáshoz vezető útja a jelenlegi nehéz időszakban figyelemre méltó ellenálló képességet, bátorságot és a jogállamiság iránti elkötelezettséget mutat.
A Római Statútum ratifikálása a büntetlenség elleni küzdelem és a Nemzetközi Büntetőbíróság alapelvei iránti közös elkötelezettségünket szimbolizálja
– fogalmazott. Andrij Kosztyin ukrán nagykövet a csatlakozási ceremónián azt mondta, hogy Ukrajna zászlaja a Római Statútum 125. államaként egy olyan nemzet szimbóluma, amely tiszteli a békét, az igazságosságot, a méltóságot és a szabadságot. Az ukrán zászló egy olyan nép szimbóluma is, amely elképzelhetetlen nehézségeken ment keresztül és megy keresztül továbbra is, de soha nem adta fel azon eszméjét, hogy a törvénynek, és nem az erőszaknak kell irányítania a világot. A Nemzetközi Büntetőbíróság alapszabályáról szóló tervezetet 1994-ben fogadták el, amiből kiindulva 1998-ban, az ENSZ égisze alatt Rómában összehívott diplomáciai konferencián 160 állam részvétele mellett elfogadták a statútumot. Miután a 60. állam is letétbe helyezte a ratifikációs okmányt, a statútum 2002-ben hatályba lépett, a bíróság megkezdhette működését.
Mint arról lapunk is beszámolt, hazánk kilépett az ICC-ből. A Nemzetközi Büntetőbíróság a magyar kilépés előtt elfogatóparancsot adott ki Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök ellen.
Nyilvánvalóan ezzel ez nemcsak egy komolytalan, hanem egy politikailag motivált bírósági szervezetté is vált, és számunkra az elfogadhatatlan, ha egy bíróság munkáját a politika motiválja
– nyilatkozta akkor Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
Ezért nyilvánvaló, hogy Magyarországnak nincsen keresnivalója ebben a szervezetben. Mi nem adjuk a nevünket ilyen komolytalan és politikailag motivált bírósági működéshez, ezért is terjesztettük be az Országgyűlés elé azt, hogy Magyarország lépjen ki az ICC–ből
– mondta Szijjártó Péter.
Borítókép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök (Fotó: AFP)
Az ukrán külügyminiszter közösségi oldalán közzétett bejegyzésében reagált arra, hogy a magyar kormány kitiltott három ukrán vezetőt Magyarországról.
A fiatal, állítása szerint, robbantást tervezett a Westbahnhof pályaudvaron.
Ezrek holtteste került haza.
Az arab államok is szót emeltek.
Az ukrán külügyminiszter közösségi oldalán közzétett bejegyzésében reagált arra, hogy a magyar kormány kitiltott három ukrán vezetőt Magyarországról.
A fiatal, állítása szerint, robbantást tervezett a Westbahnhof pályaudvaron.
Ezrek holtteste került haza.
Az arab államok is szót emeltek.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Az ukrán külügyminiszter közösségi oldalán közzétett bejegyzésében reagált arra, hogy a magyar kormány kitiltott három ukrán vezetőt Magyarországról.
A fiatal, állítása szerint, robbantást tervezett a Westbahnhof pályaudvaron.
Ezrek holtteste került haza.
Az arab államok is szót emeltek.
Sebestyén József tragédiája a jéghegy csúcsa.
Budapesten először járt az Emírségek államfője.
Tizennégy megállapodást írtak alá a budapesti hivatalos látogatáson.
Ezrek holtteste került haza.
A magyarországi zeneipar nem érzi a felelősséget, amikor a drogos kultúrát terjeszti.
Az arab államok is szót emeltek.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
