„Egy Frontin reggel, meg kettő délben, bármit, akármit magamba tolok, ha megtart boldog önfeledésben” – idézte a Beton.Hofi néven ismert előadó Tom Hanks című dalának sorait a Drogkutató Intézet (DKI). Tették ezt azzal az indokkal, hogy ezt a sort nem egy eldugott underground előadó, ismeretlen zeneszámából való, hanem a Spotify-on havonta 458 ezer hallgatót magáénak tudó, teltházas koncerteket adó divatelőadó írta, a dal pedig Youtube-on 1.3 millió megtekintésnél jár. Ő csak egy a számtalan előadó közül, akik a fiatal generációk számára drogtartalmú dalszövegeket írnak, majd emberek tíz- vagy akár százezreinek adják elő őket.
A dalszöveg őszintesége nyers, de egyben riasztó is: a tudatmódosító szerek használata itt már nem lázadó tabutéma, hanem a hétköznapi lét része
– mutatott rá a szakmai szervezet.
Veszélyes bálványok
Mint hangsúlyozták, egy 14-18 éves fiatalt a zene nemcsak szórakoztat, hanem életérzést közvetít, identitást ad neki. A pop és a hip-hop kultúra dalszövegei tele vannak olyan utalásokkal, amelyek elsőre csak hangulatfestő szavaknak tűnnek: Xanax, Molly, Lean. Csakhogy ezek nem kitalált kiegészítők, hanem nagyon is valóságos és nagyon is veszélyes szerek.
Ha Beton.Hofi reggel és délben nyugtatót szed, Pogány Induló pedig bevesz egy Xanaxot, füvezik vagy iszik, amikor kedve van, de sose józan és mégis ilyen sikeres, akkor egy tinédzsert talán semmi sem tart vissza.
Ha a Spotify toplistáján népszerű előadók reggelire Xanaxot vesznek be, délután egy jointtal nyitnak, este meg Lean csorog a pohárban, és közben milliós nézettséget, teltházas koncerteket és reklámot kapnak, akkor miért gondolná egy 16 éves, hogy ez problémás? Ha a bálványai a drogokkal együtt lettek sikeresek, akkor neki miért ne férne bele? – kérdezte a DKI, hozzátéve, hogy senki nem mondja el, az Insta-sztorik mögött milyen ár van. Nem látni a szorongást, a detoxikálót, a temetéseket.
Az európai iskolai drogfelmérés (ESPAD, 2023) szerint a magyar 15–16 évesek 19 százaléka már kipróbált valamilyen illegális szert, egy másik kutatás pedig kimutatta, hogy
a drogokra tett utalásokkal teli zenét hallgató fiatalok kétszer nagyobb eséllyel próbálnak ki drogot 18 éves koruk előtt.
A Juice WRLD nevű előadó Lean wit Me című dala milliókat ért el, de ő maga 21 évesen halt meg opioid túladagolásban. A Lil Peep nevű előadót 2017-ben vitte el a Xanax és a fentanil keveréke. Ezek nem klipre komponált drámák, hanem valóságos tragédiák, aminek az eredménye a hallgatottági adatokban megmutatkozó, haláluk utáni népszerűségük robbanásszerű növekedése. A gond az, hogy a fiatalok agya – szó szerint – még épül, miközben már a legveszélyesebb döntésekbe szaladnak bele, ezért hajlamosabbak impulzív döntésekre és kockázatvállalásra – mutatott rá a DKI.
Minél korábban kezdik a drogozást, annál valószínűbb a függőség kialakulása
A szakmai szervezet közölte:
Azok a tinédzserek, akik 16 éves kor előtt kezdenek el kábítószert használni, négyszer nagyobb eséllyel lesznek problémás szerhasználók felnőttként.
Nem csak a függőség a gond: a drogok károsíthatják a memória, a figyelem és a hangulatszabályozás területeit, sokszor visszafordíthatatlan sérüléseket okozva. Erről nem szól a dal, a Travis Scott nevű rapper klipjeiben senki nem mutatja a szorongást, az elvonási tüneteket vagy a pánikrohamokat.
Franciaországban szigorú reklámtörvények vannak, amelyek tiltják a gyógyszerek nyilvános reklámozását, ami vonatkozik azokra az influenszerekre is, akik egészséghez kapcsolódó tartalmakat osztanak meg. Bár ez közvetlenül nem a dalszövegekről szól, mégis jelzi: az ország nem nézi jó szemmel a drogok pozitív megjelenítését a közösségi- vagy a tömegmédiában. Több előadó pénzbüntetést is kapott, amiért dalszövegeikben droghasználatot dicsőítettek. Az USA-ban ezzel szemben a hiphop mainstream lett, a „drug culture”, vagyis a kábítószeres kultúra egyik zászlóvivője, és a streamingből kiolvasható számok alapján ez a stratégia kifizetődőbb, mint valaha.
A magyarországi zeneipar nem érzi a felelősséget
A DKI kiemelte: a magyar előadók sokszor nem is érzékelik, hogy a szavaik hatással vannak egy 14 évesre, aki a suli után már azon gondolkodik, hogy kipróbálja a „Molly-t”, amit a kedvenc rappere emleget.
A zeneipar mossa a kezeit, pedig ha egy kampány vagy egy zeneszám hatására ezer fiatal vesz fel egy divatos pulóvert, akkor hasonlóképpen hathat egy veszélyes életstílus is. Ez nem öncenzúra, hanem felelősség, melyet sokszor fel sem fognak a bálványozott sztárok.
Ilyenkor érezhető leginkább, hogy a hatalom és a befolyás olyan emberek kezébe kerül, akik nem tudnak a megfelelő módon bánni vele. Miközben népszerűsíthetnék a továbbtanulást, a sportolást vagy bármi építőjellegű tevékenységet, addig a magyar zeneipar megragadt azon a szinten, hogy „a Xanax jó, a lean menő, igyál, szívjál mert az menő”.
A rap és a drogok a számok tükrében
A nemzetközi toplistákon az egyszerre hallgatott ezer népszerű dal alapján készült felmérés szerint:
- 18 százalék utal illegális szerekre (például ecstasy, kokain)
- 13,6 százalék marihuánára,
- 11,5 százalék egyéb drogokra is
- 2,9 százalékban pedig dohányzásról is esik szó.
A rap műfajban még hatalmasabb az arány, egy kutatás során a top 233 rap dal 72 százalékában fordul elő valamilyen drogra utalás, ebből
- 38 százalék kannabiszra,
- hat százalék MDMA-ra,
- 20 százalék pedig receptre kapható gyógyszerekre (Xanax, Adderall) vonatkozik.
A rap műfaj átlagosan 4,89 különböző szerre utal egy dalban, míg a rock esetében ez az arány csak 1,48.
A DKI rámutatott: a zeneipar új irányzatot vett, most már népszerű, sőt egyenesen sikeres és kifizetődő, ha tévesen mutatják be a fiataloknak a droghasználatot, már szinte mondhatni, hogy reklámozzák a szerek használatát. A kérdés az, hogy meddig mondhatja a zeneipar: „ez csak egy dal”, miközben fiatalok százai azonosulnak a szövegekkel, és viszik magukkal a szokásokat is.
