Alig két héttel a választás előtt a felmérések azt mutatják, a két nagy párt gyakorlatilag fej fej mellett halad, ám Peter Ulram szerint több tényező is befolyásolhatja, hogy végül a vörösek vagy a feketék kapják-e a több szavazatot. A politológus példaként említette a pártok közötti televíziós vitákat, amelyeket igen sokan követnek figyelemmel Ausztriában, s meglehetősen nagy hatásuk lehet a választói akarat kialakulásakor. Nem szabad megfeledkezni a meglepetésekről sem, hiszen bármely nap „robbanhat” egy előre nem várt esemény – fűzi hozzá Peter Ulram.
A kampányban egyébként kimagasló szerepet játszik a pártok listavezetőinek személyisége. A jelek szerint azonban a kérdés, hogy ki lesz a következő kancellár, főként a néppárti Wolfgang Schüsselre és a szociáldemokrata Alfred Gusenbauerra éleződött ki. Peter Ulram úgy véli, ha a választási eredmény nagyon szoros lesz, akkor meglehetősen nagy az esélye a nagykoalíciónak, jóllehet a legutóbbi választáson a szavazók éppen a többéves vörös–fekete együttműködés ellen tették le voksukat. Hogy ez most mégis „viszszájára fordult”, abban a szakértő szerint nagy szerepet játszhat az is, hogy akkor az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) sokkal erősebb és vonzóbb párt volt, mint napjainkban. Nem kizárt azonban, hogy az SPÖ-nek és a Zöldeknek sikerül parlamenti többséget szereznie, s akkor a következő ciklusban vörös–zöld koalíció vezetheti az országot. Peter Ulram kevésbé valószínűnek nevezte a néppárti–szabadságpárti kormányzat folytatását, s nemcsak azért, mert a választási matematika ezt várhatóan nem teszi lehetővé, hanem azért sem, mert ma még senki sem tudja, hogy az FPÖ (amelyet jelenleg a káosz és a belső hatalmi harcok jellemeznek) milyen politikát folytat majd a választás után.
A politológus szerint a kampányt jelentősen befolyásolja az a tény is, hogy az FPÖ-nek erősen csökkent a támogatottsága. Ebben kétségkívül szerepet játszott egyebek között, hogy a párt kilépett a kormányból, valamint az is, hogy a kampány alatt megváltoztatták a kancellárjelölt személyét. A támogatottság csökkenéséhez hozzájárultak Jörg Haider érthetetlen akciói, így az iraki utazás és a korábbi koalíciós partner ÖVP, valamint a volt szabadságpárti miniszterek elleni kirohanásai. „A legutóbbi választáson az FPÖ-szavazók többsége azért szavazott a Szabadságpártra, mert politikai változást akart. A párt megkapta ezt a lehetőséget, amelyet azonban az FPÖ saját maga hagyott elúszni, Jörg Haider pedig hagyta ezt. Ez pedig azzal járt, hogy az FPÖ elveszítette szavazóinak kétharmadát” – szögezi le Peter Ulram. A szakértő szerint ezeknek a szavazóknak egy része a mostani választáson el sem megy voksolni, s aki mégis elmegy, az a Néppártot választja. Ebben – a pártszimpátián túl – szerepet játszhat az is, hogy Alfred Gusenbauer, az SPÖ jelöltje nem igazán kedvelt politikus. Ezenkívül a szociáldemokrata jelölt korábban egy vörös–zöld koalíció mellett tette le voksát, amelyet a szabadságpárti szavazók kategorikusan elutasítanak.
A kampányban egyébként nagy szerepet játszott az Európai Unió keleti bővítése is, és Peter Ulram szerint az Európa-politika volt egyike azon kérdéseknek, amelyek jelentős mértékben hozzájárultak az ÖVP–FPÖ-koalíció felbomlásához. Wolfgang Schüssel kancellár ugyanis a kezdetektől fogva leszögezte, hogy kiáll az EU bővítése mellett, ez politikájának központi részét képezi. A múlt heti tévévitában – ahol Wolfgang Schüssel az FPÖ jelöltjével, Herbert Haupttal került szembe – a kancellár félreérthetetlenül kijelentette, hogy az a párt, amelyik nem támogatja a bővítést, gyakorlatilag kizárja magát a kormányzásból. A szakértő egyébként úgy véli: mindegy, hogy a következő osztrák kormányt az SPÖ vagy az ÖVP vezeti, mindenképpen bővítéspárti politikát fog folytatni.
Itt a bizonyíték: Kincse Csongor valójában a Tisza embere
