Bizonytalan iraki reakció

Nadzsi Szabri iraki külügyminiszter cáfolta, hogy országa elfogadta volna a Biztonsági Tanács 1441-es számú határozatát. Az Arab Liga tagállamainak külügyminisztereivel Kairóban tartott találkozója után Szabri közölte, hogy Irak egyelőre tanulmányozza a BT-határozatot, és még nem döntött álláspontjáról.

Röviddel e nyilatkozat elhangzása előtt Szaud el-Feiszal szaúd-arábiai külügyminiszter azt mondta újságíróknak, hogy Irak elfogadta az iraki tömegpusztító fegyverek leszereléséről hozott határozatot. Ahmed Maher egyiptomi külügyminiszter megerősítette, hogy Irak hivatalosan még nem döntött, de reményei szerint a válasz pozitív lesz. Optimizmusát arra alapozza, hogy meghallgatták Szabri beszámolóját az iraki álláspontról, és ebből kitűnt, hogy Irak kész együttműködni az ENSZ fegyverzetellenőreivel. Irak még nem hozta nyilvánosságra hivatalos álláspontját, de a legmagasabb szintű bagdadi vezetők késznek mondták magukat az együttműködésre bármely olyan határozat alapján, amely biztosítékokat tartalmaz arra nézve, hogy nem irányozza elő a katonai csapás lehetőségét – mondta Maher az AFP jelentése szerint. Amerikai lapértesülés szerint George W. Bush amerikai elnök jóváhagyta az Irak elleni katonai támadás haditervét, amely 200-250 ezer katona bevetését irányozza elő abban az esetben, ha Irak nem teljesíti a tömegpusztító fegyvereinek megsemmisítésére vonatkozó nemzetközi követelést.
*
Az elnök még azelőtt adta áldását a tervre, hogy a Biztonsági Tanács pénteken megszavazta az iraki leszerelésről szóló újabb határozatot. A New York Times című újság internetes oldalán szombaton közzétett cikk szerint a Pentagon stratégái viszonylag rövid ideig tartó légicsapás-sorozattal és ezzel egyidejűleg kommandósok kis létszámú csoportjainak bevetésével indítanák a támadást. Ezt követően villámgyorsan elfoglalnák az Irak északi, déli és nyugati részén fekvő katonai támaszpontokat, hogy elszigeteljék a bagdadi vezetést, illetve hídfőállást biztosítsanak az országba érkező amerikai és szövetséges katonáknak az átfogó szárazföldi művelethez. A New York Times nevük elhallgatását kérő amerikai kormányzati illetékesekre hivatkozva azt írta, hogy az afganisztáni háború tapasztalatait figyelembe véve az Irakba beszivárgott kommandósok biztosítanák a kevesebb mint egy hónapig tartó légicsapások eredményességét, célra vezérelve a nagy pontosságú fegyvereket. A légitámadásokat az 1600 kilogrammos, műholdvezérlésű bombákat szállító B–1-es és B–2-es nehézbombázók vezetnék, amelyeknek célpontja a Szaddám Huszein iraki elnök hatalmát biztosító kulcsfontosságú létesítmények – a parancsnoki-vezénylési központok, a légvédelem, a vegyi vagy biológiai fegyverek bevetésére használható rakéták és repülőgépek, kommunikációs rendszerek – lennének. A Fehér Ház és a védelmi minisztérium szóvivői nem voltak hajlandók kommentálni az újság értesüléseit.
Brit lapértesülések szerint várhatóan november végére érkeznek Kuvaitba az első brit harci egységek az Irak elleni háborúra készülve. A brit hadsereg 7. páncélos dandárja egységeire épülő 15-20 ezer katona a Perzsa-öbölben készenlétben álló mintegy 50 ezer fős amerikai erőkhöz csatlakozik, hogy készen álljon egy Irak elleni katonai fellépésre, ha Szaddám Huszein iraki elnök nem működik együtt az ENSZ-fegyverzetellenőreivel – tudta meg brit védelmi illetékesektől a Sunday Times és a Sunday Telegraph vasárnapi lap.
Vlagyimir Putyin orosz elnök szerint Moszkvának elfogadható kompromisszumot jelent az ENSZ Biztonsági Tanácsában pénteken egyhangúan elfogadott új, Irakra vonatkozó határozat. Az államfő vasárnap az orosz kormány tagjaival találkozva leszögezte: Oroszország számára elvi jelentőségű az a döntés, hogy a dokumentum nem hatalmazza fel az Egyesült Államokat katonai erő alkalmazására Bagdad ellen.
***
Előtérben a trónörökös. „A Szaddám-rezsim legyőzhető” – jelentette ki a spanyol El País vasárnapi mellékletének adott interjújában Sarif Alí bin Al Husszein iraki ellenzéki vezető, az Alkotmányos Monarchiáért Mozgalom és az Iraki Nemzeti Bizottság ellenzéki csoport vezetője, aki vázolta az iraki fegyverkezési helyzetet, az ellenzék jelenlegi és jövőbeni szerepét. Az El País „kulcsfontosságú” személynek nevezte az iraki trónörököst, és kifejtette, hogy a Szaddám-rezsim bukása esetén fontos szerepet játszhat az ország egyesítésében, ahogy „I. János Károly tette Franco halála után”. (MTI)