Decemberben újra választ Szerbia

December 8-ra írták ki a megismételt szerbiai elnökválasztásokat, s az esetleges második menetben már nem szükséges az ötven százalék feletti részvételi arány a szavazás érvényességéhez. Értesülések szerint a szerbiai kormánykoalíció és a Kostunica-féle Szerbiai Demokrata Párt (DSS) abban is megállapodott, hogy közös jelöltet indítanak Seselj ellen, e jelölt pedig nem más, mint Vojiszlav Kostunica szövetségi elnök, a DSS vezetője, aki a szeptemberi érvénytelen választáson nyert volna, ha a második menetben nem lett volna kötelező az ötven százaléknál nagyobb részvételi arány.
Minden jel szerint egyébként „fegyverszüneti megállapodást” kötöttek a Zoran Djindjics szerb miniszterelnök és Vojiszlav Kostunica köré tömörült politikai erők. A DSS-es honatyák visszatérhettek a szkupstinába – sőt a DSS-es Dragan Marsicsanin ismét elnökölni fog –, s ha nem is lehet még azt mondani, hogy szent a béke, a konfrontálódás már nem bénítja a fontos és halaszthatatlan politikai akciókat.
E prioritások közé tartozik a szerb–montenegrói közös állam alapokmányának elkészítése is, ami azonban újabb akadályokba ütközött. Bajram Rexhepi koszovói kormányfő Brüsszelben figyelmeztetett: ha a nemzetközi közösség elfogadja az okmányt – amelynek bevezetője Koszovót (és a Vajdaságot) Szerbia részének nevezi –, a pristinai parlament kihirdeti Koszovó függetlenségét.
A Belgrádban tárgyaló Jack Straw brit diplomáciai vezető mindezekről a prioritásokról tanácskozott a szerb és szövetségi vezetőkkel. A Jugoszláv Szövetségi Köztársaság nemzetközi helyzetének normalizálási feltételeként szabta a hágai együttműködést és a vizsgálatot az illegális fegyverszállítások ügyében. Carla Del Ponte asszony, hágai főügyész közben a NATO-tól kért erélyes beavatkozást, mert Belgrád annak ellenére sem hajlandó kiadni Ratko Mladics tábornokot, hogy bizonyítékokat szolgáltattak hollétéről.