Egységessé vált európai szabályozás

A szabványosítás és a minőségügy szervesen összetartozó fogalmak, hiszen a szabványosítás a maga sajátos eszközeivel segíti a minőség általános fejlődését. A szabványosításban rejlő lehetőségeket az Európai Unió is felismerte, ezért ezen a területen egy olyan integrált rendszert hozott létre, amelynek szerepe a gazdaság szervezésén túl kihat az európai jogharmonizáció és a műszaki szabályozás egészére is.

Magyarország még 1993-ban társulási megállapodást kötött az Európai Közösséggel, a jelenlegi Európai Unió jogelődjével. A megállapodás előírja, hogy csökkenteni kell a szabványosítás és a minőségtanúsítás (megfelelőségtanúsítás) területén Magyarország és a közösség közötti különbségeket. Az együttműködés többek között arra irányul, hogy előmozdítsa a közösségi műszaki szabályok, az európai szabványok és megfelelőségtanúsítási eljárások használatát, ezeken a területeken a kölcsönös elismerésről szóló megállapodások megkötését és részvételünket az európai szervezetek munkájában. Ennek alapján 1995 tavaszán a parlament elfogadta a nemzeti szabványosításról szóló törvényt, amely az önkéntes szabványosítás elve alapján megteremtette a magyar szabványosítás csatlakozásának jogszabályi feltételeit. A jogutód nélkül megszűnő Magyar Szabványügyi Hivatal feladatkörét két, államigazgatástól független köztestületként működő szervezet vette át. A nemzeti szabványosítási feladatokat a Magyar Szabványügyi Testület (MSZT), míg az akkreditálást a Nemzeti Akkreditáló Testület (NAT) látja el. A csatlakozáshoz azonban jelentős akadályokat kellett leküzdeni. Az európai szabványügyi szervezetek (CEN, CENELEC) kilenc feltételt határoztak meg a felvételre pályázó szervezeteknek. Végül 2001 végére jutott el az MSZT oda, hogy az utolsó nehézségek is elhárultak, sikerült a több mint tizenkétezer európai szabvány kilencven százalékát a magyar szabványrendszerbe bevezetni, ezen belül a harmonizált szabványok bevezetettségi szintje százszázalékossá vált. Megszűnt a nemzeti szabványok kötelezővé tételének jogszabályi lehetősége, 2002. január 1-jétől maradéktalanul érvényesül az önkéntes szabványosítás elve. Megvalósult a szerzői jogi törvény módosítása folytán a nemzeti szabványok szerzői jogi védelme, amely ugyancsak a csatlakozás egyik feltétele volt. Az európai szabványügyi szervezetek – értékelve az eredményeket – tagjaik sorába fogadták az MSZT-t. A teljes jogú tagság elnyerése a magyar szabványosítás nagy sikere, amely azonban új kötelezettségeket is jelent. Be kell kapcsolódnunk a hazai gazdaság szempontjából fontos európai műszaki bizottságok munkájába, szerveznünk kell ezeken a fórumokon a magyar érdekek képviseletét, vállalnunk kell műszaki bizottságok működtetését, üléseket kell szerveznünk Magyarországon és nem utolsósorban valamennyi európai szabvánnyal kapcsolatban eleget kell tenni szavazási kötelezettségünknek.
Az európai szabványok fontos szerepet játszanak az EU belső piacának építésében, segítik a nemzeti szabványok eltéréseiből adódó kereskedelmi műszaki akadályok elhárítását. Az egységes szabványok használata Európában és az európai gazdasági övezetben kiküszöböli a sok eltérő nemzeti műszaki modellt és az eltérő vizsgálati és tanúsítási követelményeket. A szabványok segítenek abban, hogy a piac egységes, hatékony kereskedelmi nyelvet alkosson, és az ehhez kapcsolódó vizsgálatok a kereskedelmi partnerek közötti kölcsönös bizalom és együttműködés kialakulásához vezessenek. Az európai szabványosítás a kormányoknak is segítséget jelent, ugyanis összehangolják a belső piacra kerülő termékekre vonatkozó egészségi és biztonsági követelményeket. Ma már több mint tizenkétezer szabványt használhatnak az EU-ban, és több mint kétezer olyan európai szabvány van, amely alapul szolgálhat annak bizonyításához, hogy a vállalatok megfelelnek az európai jogszabályoknak. Ez azt jelenti, hogy ha egy terméket az arra kijelölt értékelőtestület az európai szabvány szerint egyszer megvizsgált, az erről kiadott tanúsítványt elismerik, akkor az forgalmazható mindenhol az unióban. A közös európai szabványok alkalmazása többnyire a legjobb út egy vállalatnak, hogy eleget tegyen a közös jogszabályoknak – például a biztonsági követelményeknek –, amelyek a termékek széles skáláját érintik, ha azok az egységes piacra kerülnek. A szabványok befolyásolják a gyártás minden mozzanatát a tervezéstől a kiszállításig és a vevőszolgálatig. A szabvány alkalmazásából származó előnyök a szabványos alkatrészek használatánál fogva az egyszerűbb tervezés és a könnyebb gyárthatóság által, a hatékonyabb, olcsóbb és könnyen kezelhető termelési rendszerek bevezetésével keletkeznek, és a fogyasztónak a termék és a gyártó iránti nagyobb bizalmához vezetnek.
***
Harmonizáció és önkéntesség. Ki kell emelni az egyes jogszabályokhoz kapcsolódó követelményekre kidolgozott európai szabványokat, a harmonizált szabványokat. Ezeket az európai szabványügyi szervezetek a közösség operatív vezető szervének megrendelése alapján dolgozzák ki. A harmonizált szabványokat ugyanúgy meghirdetik az unió hivatalos lapjában, mint magukat a direktívákat, de ez nem jelenti azt, hogy a harmonizált szabványok alkalmazása nemzeti szinten kötelezővé válik. A szabványok nem kötelező jellege azért nem okoz problémát, mert a közmegegyezés, tehát az önkéntesség érvényesülése maga is jól biztosítja a szabvány alkalmazását, ugyanakkor azért fontos az önkéntesség, hogy a technika fejlődését ne akadályozhassa egy szabvány valamely előírása, ha az időközben elavulttá válik. Ha ugyanis a műszaki fejlődés jobb megoldásokat is lehetővé tesz, mint amelyeket a szabvány elismer, a gyártót ne akadályozza semmi ennek alkalmazásában.