Eltérő vélemények az adópolitikáról

Az uniós támogatások tervezett mértékével László Csaba pénzügyminiszter és elődje, Varga Mihály egyaránt elégedetlen – derült ki kettőjük győri vitáján. Ám az adópolitikáról és a beruházásösztönzésről eltérő álláspontot képvisel a két politikus.

Az Európai Unió legutóbbi javaslata a csatlakozásra várók támogatásáról nem felel meg a várakozásoknak: az unió messze nem olyan nagyvonalú a mostani tagjelöltekkel, mint a korábbi csatlakozókkal volt – jelentette ki László Csaba elődjével, Varga Mihállyal folytatott tegnapi nyilvános vitáján. A pénzügyminiszter szerint két terület van, ahol még komoly eltérések vannak az álláspontok között: az egyik a mezőgazdasági direkt támogatások, a másik a strukturális, illetve kohéziós alapok támogatásának mértéke. A miniszter szerint ezeken a területeken a hátralévő idő alatt el kell érni, amit lehet, és a fő szempontnak annak kell lennie, hogy a tagjelölt országok költségvetési pozíciója ne romoljék a csatlakozásra. Varga Mihály felhívta a figyelmet: nem mindegy, a csatlakozásunk sikeres vagy sikertelen lesz-e. Ezért a volt pénzügyminiszter szerint a hátralévő rövid idő alatt markánsan kell képviselni az ország érdekeit a tárgyalások befejező szakaszában.
Az adópolitika lehetséges irányaival foglalkozó kérdésről Varga Mihály úgy vélekedett: minden kormány számára kívánatos, hogy csökkenteni próbálja az adókat, és ennek érdekében az Orbán-kabinet is próbált tenni valamit. Ezek közül a Fidesz alelnöke kiemelte a vállalkozók beruházásaihoz nyújtott tízmilliós, majd harmincmilliós adókedvezményt, illetve a társadalombiztosítási terhek négy százalékpontos csökkentését, ami 150 milliárd forintot hagyott az érintettek zsebében. Varga elismerte, hogy az egészségügyi hozzájárulás magas szintje rontotta ezt az eredményt, ám ez mindöszsze harmincmilliárd forint többletbevételt jelentett az egészségügyi kasszának, amire annak elengedhetetlenül szüksége volt. László Csaba szerint az ország fejlettségi szintjéhez képest magas az adószint. Bár a társasági adó mértéke nemzetközi összehasonlításban alacsonynak számít, a tb-járulék, a forgalmi adó, illetve az egészségügyi hozzájárulás szintje nagyon magas, ami komoly mértékben növeli az élőmunkaterheket. Rámutatott arra, hogy jövő évtől már 1050 forinttal alacsonyabb egészségügyi hozzájárulást kell fizetni.
A pénzügyminiszterek eltérő filozófiát vallanak a tőkevonzó képesség növeléséről is. Lászó Csaba szerint fontos a kis- és középvállalkozások támogatása, illetve beszállítói programok indítása. Varga Mihály a témával kapcsolatban arra figyelmeztetett, hogy az olcsó munkaerő mint vonzerő időszaka egy idő után véget ér, és ez a jelenség tapasztalható már nálunk is.
Az állami szerepvállalásról is eltértek az álláspontok. László Csaba utalt arra, hogy a privatizáció az előző időszakban gyakorlatilag leállt Magyarországon, és a beruházások közül nagyon sok pusztán presztízsből indult. Varga Mihály ezzel szemben azt emelte ki, hogy bizonyos területeken kezdetben elengedhetetlen az állami szerepvállalás, hiszen – mutatott rá – a kedvezményes lakáshitelek és a diákhitel sem valósulhatott volna meg hatékony gazdaságpolitikai beavatkozás nélkül.