Görögország miniszterelnöke, Kosztasz Szimitisz egyébként a külföldi államférfiak közül elsőként gratulált Erdogannak, a török politikus pedig ígéretet tett arra, hogy két héten belül sort kerít az athéni vizitre. Megfigyelők szerint az útnak egyebek között azért lehet nagy jelentősége, mivel eleddig Görögország tűnt a török EU-csatlakozás legnagyobb kerékkötőjének. A választások után mindamellett az Európai Unió meglehetősen óvatosan nyilatkozott és a megkezdett reformok folytatására bátorította Ankarát. Az iszlámbarát párttal szemben megfogalmazott aggályok kapcsán egyébként a belga kormányhoz közel álló Le Soir rámutatott arra: az AK idén nyáron megszavazta mindazokat a törvényi reformokat, amelyeket az EU sürgetett Törökországtól, hogy eleget tegyen a tagság politikai követelményeinek. Erdogan pedig a választás után megígérte, hogy gyorsítja a csatlakozás folyamatát, végrehajtja a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által javasolt gazdasági reformokat.
Ez utóbbiban valószínűleg nagy segítséget nyújt majd a parlamentbe második pártként bejutott Köztársasági Párt gazdasági minisztere, a Világbank egykori alelnöke, Kemal Dervis, aki már fel is ajánlotta szaktudását az új kormánypártnak. Hogy koalícióra lép-e a két párt vagy az AK egyedül vág neki a kormányalakításnak, még nem eldöntött kérdés, mindenesetre tegnapi nyilatkozatában Erdogan reményét fejezte ki, hogy november végére megalakulhat az új török kormány. A párt vezetősége egyébként tegnap újabb ülést tartott a lehetséges kormányfőjelölt kiválasztására. Erdogan, a párt elnöke ugyanis nem vállalhatja a kormányfői megbízatást, mert vallási gyűlölködés szításáért elítélték, s így nem indulhatott a parlamenti választáson, márpedig a kormányfői posztot csak parlamenti képviselő kaphatja meg. Erdogan csak az alkotmány módosítása esetén vehetné át a kormányfői tisztséget, az Igazság és Haladás Pártja azonban három szavazat híján elmaradt a kétharmados többség megszerzésétől, így alkotmánymódosításra nincs esélye.
Külföld
Ukrajna megfenyegette Magyarországot
