Erőn felüli katonai kiadások

A külhoni cégek profitkivonása és a fegyveres erőknek juttatott kedvezmények miatt hazánk erején felül növeli katonai kiadásait – állítják katonai szakértők. A tényleges kiadásnövelést egyebek közt a külföldi vállalatok számára kirovandó – jövőre méltányosan ötvenmilliárdos – vagyonvédelmi hozzájárulás biztosíthatná.

2002. 11. 11. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Évi több tízmilliárd forinttal többet költ a papíron szereplőnél Magyarország honvédelmi kiadásokra a helytelen számítási mód és – az államháztartási törvényt is sértően – a honvédelmi szerveknek juttatott burkolt támogatások miatt – mutattak rá katonai szakértők. Mint megírtuk, a „rejtett kiadások” egyik módja: a NATO-val kötött megállapodás és az ahhoz kötődő jogszabályok lehetővé teszik, hogy a fegyveres erők – köztük az itthon tevékenykedő amerikai egységek – ne fizessenek adót és vámot az általuk használt üzemanyagok és olaj után. A szakemberek szerint így kvázi a magyarországi környezet kárára juttatja előnyhöz az Egyesült Államokat, hogy a fegyveres erőket mentesítették az üzemanyagok jövedéki adójának (ezen belül a környezetvédelmi terhek) megfizetése alól, noha a katonai gyakorlatok például súlyosan rongálják a közutakat és a természetet.
Számítások szerint 2000-ben 80, 2001-ben 93, 2003-ban pedig 115 milliárd forinttal több hazánk tényleges katonai kiadása a honvédelmi tárca fejezetében szereplőnél, ha az itthon megtermelt és itthon is maradó jövedelemre (GNI), nem pedig a teljes bruttó hazai termékre (GDP) vetítjük a kiadásokat. Magyarország nem rendelkezik a GDP azon részével, amelyet a külföldi tulajdonú cégek profit formájában évente kivisznek az országból. Nyugaton (így Németországban vagy az USA-ban) viszont épp ellentétes a helyzet: az ottani gazdaságok saját GDP-jük mellett a más államokból, így hazánkból is odaáramló (profit-) tőkével is rendelkeznek. Márpedig a külhoni cégek már 2000-ben a hazai GDP 23,7 százalékát tudhatták magukénak, s nyereségük, hozzáadott értékük azóta is folyamatosan nő. Ahhoz, hogy a védelmi kiadások növekedése ne terhelje erején felül a magyar államháztartást, 2003-ban a nálunk működő külhoni vállalatoknak mintegy ötvenmilliárd forint „vagyonvédelmi hozzájárulást” kellene fizetniük – vetették fel a szakemberek. Mindezek miatt elhibázott az új kormány döntése a katonai kiadások jövőbeni erőteljes növeléséről. Ehelyett arra volna szükség, hogy a kabinet pontos kimutatást készítsen a hadsereg számára biztosított összes kedvezmény költségvetési hatásairól, s azt nyújtsa be az Országgyűlésnek. Ez a többletpénz a honvédelmi költségeket gyarapítja, s levonható a NATO által előírt kiadásokból.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.