Hét helyett csak három régió lesz?

Szükségtelen, hogy Magyarország területét hét régióra tagoljuk. Elegendő lenne egy kelet-magyarországi, egy dunántúli és egy – Budapest vezette – központi régió. A jelenlegit radikálisan megváltoztató regionális felállást parlamenti döntést követően népszavazásnak kellene szentesítenie – nyilatkozta Nagy Sándor, a Miniszterelnöki Hivatal területfejlesztésért felelős államtitkára.

Fél éven belül napirendre kerül a közigazgatási reform, ezen belül a magyarországi régiók beosztásának kérdése a közelgő európai uniós csatlakozással összefüggésben. Egy éven belül pedig döntést kell hozni arról, hogy a teljes jogú uniós tagság időpontjára milyen regionális beosztást célszerű kialakítani – mutatott rá Nagy Sándor. A szocialista politikus szerint a megyéknek kell végiggondolniuk, hogy milyen regionális szerveződésben tudnak a leghatékonyabban együttműködni, s amennyiben konszenzus születik, azt országos szinten a politika tudomásul veszi. Ha nem így történne – s erre van esély, hiszen például az észak-alföldi régióban Jász-Nagykun-Szolnok megye idegen testnek érzi magát, Borsod-Abaúj-Zemplén viszont szívesen csatlakozna –, akkor az Országgyűlésnek kell a régióbeosztásról döntést hoznia, amit ezt követően népszavazás erősíthet meg – tette hozzá.
Mikes Éva (Fidesz) elmondta: a régiók határai valóban nincsenek kőbe vésve, de módosításuk csak komoly szakmai érvelés alapján képzelhető el. A népszavazásnak csak akkor van értelme, ha önkormányzati régiókról beszélünk.
Mikes szerint új régiók kialakításához kétharmados törvények módosítása szükséges, a kérdésben elengedhetetlen a sokoldalú egyeztetés.
Nagy Sándor: úgy vélte nem szerencsés a jelenlegi régiós felállás, az ország területe nem indokol ennyi önálló közigazgatási egységet a második irányítási szinten. Elegendő lenne három régió, mert az európai és a hazai forrásokat így lehetne a leghatékonyabban felhasználni.
Juhászné Lévai Katalin, a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés elnöke úgy nyilatkozott: nem zárkózik el attól, hogy a jelenlegi három megyét tömörítő régiókkal szemben nagyobb területi egységben képzelje el a megye jövőjét. A végleges álláspont kialakítása előtt azonban meg kell vizsgálni, hogy ez valóban hoz-e érdemi többletet az egyes megyék, így a több elmaradott kistérséggel is rendelkező Hajdú-Bihar számára. Arra a kérdésre, szükségesnek tartja-e, hogy Szolnok megye helyett Borsoddal és Szabolccsal alkosson egy régiót Hajdú-Bihar, az MSZP-s hajdú-bihari elnök úgy nyilatkozott: nem tartja szerencsésnek az átrendeződést, arra törekszik, hogy kompromisszumra jusson Szabolcs és Szolnok megyék közgyűléseivel, és az új regionális szerveződést csak akkor tartja elképzelhetőnek, ha a jelenlegi formában az együttműködés semmiképpen nem tartható.