Kihívások szorításában az új NATO-tagok

A novemberi prágai NATO-csúcs a legnagyobb és legmerészebb lépés lesz a szövetség 53 éves történetében. Habár a három kelet-európai ország felvétele is mérföldkőnek számított, a három balti államnak – a volt Szovjetunió tagállamainak – a bevétele joggal nevezhető a hidegháború igazi és végleges eltemetésének. Moszkvát ez érthető módon érzékenyen érinti, s ez magyarázza Putyin elhatározását, hogy nem vesz részt a csúcsértekezleten.

A NATO honvédelmi minisztereinek szeptemberi varsói találkozóján már foglalkoztak azokkal a kérdéssekkel, amelyek majd felvetődnek a prágai csúcson is. A gyorsan bevethető katonai erő létrehozását célzó amerikai javaslatnak továbbra is lesznek ellenzői. Ez különösen valószínű most, hogy az Európai Unió elhatározta saját gyors reagálású haderejének létrehozását.
A prágai csúcs fő feladata az lesz, hogy megszavazza a hét új tag – a három balti ország mellett Szlovákia, Szlovénia, Románia és Bulgária – felvételét. Utóbbi kettő esetében főleg földrajzi helyzetük biztosít kitűnő ajánlólevelet a tagsághoz. Gyenge hadseregük ellenére mindkét ország fontos támaszpontokat tud nyújtani a NATO-nak a már meglevő, bár elavult Fekete-tengeri hadikikötők révén.
Mint minden más előző NATO-találkozón, a prágai csúcson is feltehetően foglalkoznak majd a felkészültség kérdésével, különösen az új tagok esetében. A nyugati vadászgépek beszerzésével kapcsolatos problémák feltétlenül felvetődnek a tárgyalások alatt. Az árvíz okozta hatalmas károk miatt a Cseh Köztársaság kormánya kénytelen volt visszavonulni a Gripen-vásárlási szerződéstől, ami mutatja a kelet-európai országok kényes pénzügyi helyzetét. De Varsó és Budapest is különféle problémákkal küzd, mint azt többek között a Gripen-szerződés lehetséges megváltoztatása és a MiG–29-esek felújításával kapcsolatos kérdések tükrözik.
Újabb problémát jelent az új tagok azon törekvése, hogy hadseregük átalakítása folyamán megszüntessék a kötelező katonai szolgálatot és áttérjenek a professzionális hadsereg felállítására. A jövő hadserege kisebb és modernebb lesz, de amint azt az amerikai tapasztalat mutatja, ez nagyon sok pénzbe kerül. Kérdéses, bírják-e majd az új tagok ezeket az anyagi terheket, és sikeresen tudnak-e versenyezni a magánszektorral olyan szakemberek felvételekor, akik a modern haditechnika minden területén járatosak.
A prágai csúcs várhatóan új katonai és biztonsági szervezetet fog alakítani Európában. Ennek a tőle várt terrorizmusellenes tevékenységen kívül késznek kell lennie arra is, hogy az eredetileg meghatározott európai kereteken kívül is gyorsan be tudjon vetni csapatokat olyan globális konfliktusok esetén, amelyek a beavatkozást szükségessé teszik.

A szerző amerikai külügyi szakértő