Hideg zuhanyként érte az önkormányzatokat a költségvetés nemrégiben napvilágot látott tervezete. Kiderült ugyanis, hogy egy szó sem igaz abból, amit a mostani kormánypártok a kampányban ezzel kapcsolatban mondtak – jelentette ki napirend előtti felszólalásában Kósa Lajos (Fidesz). Kifogásolta, hogy a kormány nem biztosította az 50 százalékos közalkalmazotti béremelés forrását. Válaszában Burány Sándor, a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára elmondta: a kormány 5 százalékról 10 százalékra emeli a személyi jövedelemadó településeken maradó arányát, illetve 30 százalékkal növelik az önkormányzatok központi támogatását.
Font Sándor (MDF) kijelentette: az orosz államadósság privatizációja kapcsán a Horn-kormányhoz közel álló MSZP-sek rövid idő alatt milliárdosok lettek. Felidézte a következő neveket: Hujber Ottó, Máté László, Dunai Imre. Az MSZP– SZDSZ kormány – folytatta – ismét meghirdette a maradék állami vagyon eladását. Kitért arra is, hogy amíg a kormány azért küzd, hogy a munkavállalók bérének növekedése 3-4 százalék legyen, az államtitkárok, a miniszterek és a miniszterelnök fizetése mintegy 100 százalékkal emelkedik majd. Kiss Elemér kancelláriaminiszter hangsúlyozta, hogy a privatizációs kérdések már nem a Miniszterelnöki Hivatalhoz tartoznak. Hozzátette: a fizetések emelésével arányossá és átláthatóvá szeretnék tenni a kormánytagok juttatását. A gépkocsi- és telefonbeszerzésekkel összefüggésben közölte, hogy az egy három évre szóló keretszerződés.
Németh Zsolt (Fidesz) a hazánkban tanuló határon túli magyar diákok ügyében interpellált. – Azt tapasztalhatjuk, hogy a fejkvóta alapján működő magyarországi iskolák tömegesen „toboroznak” erdélyi diákokat. A hírek szerint több erdélyi tanuló érettségizik jövőre Magyarországon, mint Erdélyben – mondta. Ez utóbbit cáfolva Magyar Bálint oktatási miniszter elismerte, hogy a jelenség létezik, ám szerinte ez már egy évek óta tartó tendencia.
Homa János (Fidesz) azonnali kérdésében arra emlékeztetett: az európai újságíró-szövetség határozatban szólította fel a lengyel kormányt, mert az a neki nem tetsző lapokat a szabad piac eszközeivel hirdetési bojkott alá vette. A képviselő elmondta: eszébe sem jut feltételezni, hogy az ÁPV Rt. egyik illetékese, Büky Dorottya hasonló, azaz politikai okokból adott volna ki olyan útmutatást, amely azt tartalmazza, hogy az állami cégek inkább a harmincezres példányszámú Magyar Hírlapban hirdessenek, míg a százezres példányszámú Magyar Nemzetet nem ajánlják nekik. Ha viszont nincs szó politikai indokról, akkor miért nem menesztik Büky Dorottyát? – tette fel a kérdést a képviselő. Burány Sándor úgy válaszolt: az ÁPV Rt. a piacon rendelt meg egy tanulmányt a hirdetések elosztásáról. Úgy vélte, hogy ezzel nem sérült a sajtószabadság.
Az Országgyűlés tegnapi döntése értelmében a jövőben a budavári Sándor-palota szolgál majd a köztársasági elnök és hivatala elhelyezésére. Az erről szóló törvény indoklása szerint a felújított Sándor-palota olyan reprezentatív műemlék épület, amely megfelel azoknak a protokolláris és biztonsági követelményeknek, amelyek az államfő elhelyezése során támaszthatók. A hatalmi ágak megosztásának is megfelel az új jogszabály, hiszen lehetőséget nyújt a köztársasági elnöknek arra, hogy elköltözzön az Országház épületéből, ezzel is kifejezve: a legfőbb közjogi méltóság az Országgyűléstől elkülönült, független alkotmányos tényező.
A házasságról, a családról és a gyámságról szóló törvény parlamenti módosítása után a férjnek is joga lesz viselni a feleség családnevét. Arra is lehetőség lesz a jövőben, hogy a házasságra lépők családi nevüket összekapcsolják, és ahhoz fűzzék utónevüket. Az új jogszabály december 15-én lép hatályba.
A parlament elfogadta a Polgári Törvénykönyv, valamint más jogszabályok fogyasztóvédelemmel összefüggő európai uniós jogharmonizációs célú módosítását. A jogszabály szerint többek között az eddigi hat hónapról két évre emelkedik a szavatossági igények érvényesíthetőségének határideje.
Szili Katalin házelnök tegnap bejelentette, hogy Szabó Gábor MSZP-s képviselő november 11-i hatállyal lemondott képviselői mandátumáról, mivel az önkormányzati választásokon megyei közgyűlési tisztséget szerzett. Az Országgyűlés tegnap döntött Mester László MSZP-s képviselő, XVIII. kerületi polgármester mentelmi jogának felfüggesztéséről. Ezt a legfőbb ügyész jogosulatlan gazdasági előny megszerzése bűntettének kísérlete és magánokirat-hamisítás vétsége alapos gyanúja miatt kezdeményezte. Az ügy hátterében az úgynevezett pakuratavak felszámolása áll.
*
Letette esküjét kedden a parlamentben Juhos Katalin és Mézes Éva, akik a Fidesz, illetve az SZDSZ frakciójában bekövetkezett mandátumlemondások miatt kerültek a pártok országos listáiról a képviselőcsoportokba. Juhos Katalin, Budapest XI. kerületének volt polgármestere Várhegyi Attila helyére kerül a Fidesz-frakcióba, Mézes Éva szakorvos pedig Zwack Pétert váltja a szabad demokraták képviselőcsoportjában.
Az adótörvényekről részletek a 11. oldalon
Brüsszeli névsor. Kialakult annak a delegációnak az összetétele, amely november 18-án Brüsszelben részt vesz az Európai Parlament ülésén. Az MSZP képviselőcsoportjából Fazakas Szabolcs, Gurmai Zita, Hegyi Gyula, Katona Béla, Kósáné Kovács Magda, Tabajdi Csaba, Vadai Ágnes, Vastagh Pál és Molnár Gyula (akinek helyére más kerülhet) utazik. A Fidesz Surján Lászlót, Balla Mihályt, Braun Mártont, Manninger Jenőt, Gruber Attilát, Schmidt Ferencet, Vígh Ilonát és Szájer Józsefet delegálja. Az MDF-et Dávid Ibolya, Balsai István és Szászfalvi László képviseli. Az SZDSZ színeiben Eörsi Mátyás és Szent-Iványi István utazik. (MTI)
*
Helycsere a Fidesz-frakcióban. A Fidesz mai elnökségi ülésén várhatóan javaslatot fogalmaznak meg arra vonatkozólag, hogy a parlamenti képviselőcsoport a következő ülésén Varga Mihályt válassza meg általános frakcióvezető-helyettessé Deutsch Tamás helyett, aki a fővárosi közgyűlési tisztsége miatt lemond a posztról. A tanácskozáson várhatóan napirenden lesz az uniós csatlakozás és az alkotmánymódosítás, illetve a jövő évi költségvetés. Úgy tudjuk: az elnökség megvitatja a jobboldali összefogás lehetséges formáját és annak kialakítását is. (MN)
Ukrajna
Ukrajna megfenyegette Magyarországot
