Kostunica új szerepben

Nem látok semmiféle különbséget a három szerb elnökjelölt között, s egyikük sem érdemli meg a támogatást – fogalmazott Nenad Csanak vajdasági házelnök. Egy kalap alá vette ezzel a „demokratajelöltet”, Vojiszlav Kostunica szövetségi államfőt a szélsőséges nézeteiről hírhedt Vojiszlav Seselj radikális pártvezérrel és a még nála is szélsőségesebb Boriszlav Peleviccsel, az Arkan maffia- és szabadcsapatvezér által alapított Szerb Egység Pártjának elnökével. Mindhárman részt vettek az első, érvénytelen, elnökválasztásokon, s nem is szerepeltek rosszul. Ám akkor volt a polgári oldalnak is jelöltje, Miroljub Labusz személyében, s az akkori második – sikertelen – menetben éppen a polgári, európai és a nacionalista, radikális, pravoszláv konzervatív irányzat csapott össze. Az előbbit Labusz, az utóbbit Kostunica képviselte. Mostanra azonban csak ez utóbbi maradt meg. Lehet választani! S ez a felszólítás nem teljesen ironikus. Mert bizonyos választási lehetőség mégiscsak maradt.
Seselj és Pelevics mellett ugyanis Kostunica vált azzá, ami az első választásokkor Labusz volt, a demokratikus alternatíva jelöltjévé. Csak vele lehet ugyanis szembeszállni a szélsőségesekkel. Még a vajdasági magyar pártok legnagyobbika is Kostunica támogatására szólított fel, pedig Kasza József, a VMSZ vezetője az egyik legkeményebb bírálója volt a reformokat bénító, a nacionalizmussal nyíltan kokettáló Kostunicának.
A választási küzdelem gyakorlatilag Kostunica és Seselj között zajlik. Pelevics nem számít esélyesnek, s nem sok vizet zavar. Az esetleges második menetben pedig már valóban csak ketten mérik össze erejüket. Nem kell mélyebb elemzés annak megállapításához, hogy Labusz szavazói – az a mintegy harminc százalék –, ha elmennek szavazni, nem fogják Seseljt, még kevésbé Pelevicset támogatni, hanem azt, akinek ellenében szeptemberben Labuszra voksoltak. Kostunica itt nyerőben van. Nem biztos azonban, hogy azok, akik legutóbb rá szavaztak, most ismét őt támogatják. Hiszen a második menetben már nem volt Seselj, akinek szavazói jó részben Kostunicában keresték azokat az „értékeket”, amelyeket Seselj fejezett ki legautentikusabban. Ám nemcsak a radikálisok hagyják majd cserben Kostunicát, s térhetnek vissza gazdájukhoz, hanem a szocialisták is, s velük együtt Milosevics valamennyi híve. A csalódottak is, a nehézkesen haladó reformok vesztesei is mind Seseljhez csapódnak, hiszen most Kostunica képviseli a kormánypártokat, ha tetszik ez neki, ha nem.
A szerbiai választótestület azonban nemcsak szavazással, hanem távolmaradásával is véleményt nyilváníthat. Ezzel ugyanis megakadályozhatja, hogy a többség számára elfogadhatatlan személy kerüljön Szerbia elnöki posztjára. A választások érvényességéhez ugyanis továbbra is szükséges az ötvenszázalékos részvételi arány (csak a második menetre szüntették meg ezt a megszorítást). A választások újabb érvénytelensége pedig Kostunica és Seselj kudarcával egyenlő.