Célja elsősorban az antiszemitizmus, a gyűlöletkeltés, a rágalmazás és az ehhez kapcsolódó bűncselekmények nyilvánosságra hozása és bemutatása az amerikai döntéshozóknak.
A liga feladatának tekinti a zsidó állam melletti lobbizást az Egyesült Államokban. A szervezet évente jelentést készít a világ azon országairól, ahol zsidóellenes bűncselekmények történtek.
A Rágalmazásellenes Liga 2002. évi kimutatásában a világban történt legcsekélyebb esetektől, vagyis az antiszemita falfirkáktól a legsúlyosabbakig – a támadásokig és a gyújtogatásokig – mindent közölnek. A szervezet felmérései szerint világszerte súlyos támadások érik az izraeli származású vagy izraelita lakosságot, elsősorban Európában. Megemlíti Franciaország múlt évi antiszemita-hullámát, amikor számos zsinagógát megrongáltak, Molotov-koktélokat dobtak az épületekre, s több zsidót vagy velük szimpatizálót megtámadtak. Szó esik a jelentésben a volt Szovjetunió területén erősödő szkinhedmozgalmakról, terrortámadásaikról. Közép-Európáról is szót ejtenek a jelentés készítői: Csehország, Lengyelország, Szlovákia és Románia is rossz értékelést kapott. Magyarországot azonban nem említi a kimutatás, nincs a felsorolásban, sem az elszigetelt antiszemita jelenségeket tárgyaló elemzésben. Az egyetlen, hazánkkal kapcsolatba hozható esemény 1999-ből való, amikor Csurka István parlamentbe kerülését tartották fenyegetőnek.
*
Hazánk az egyetlen az egykori keleti blokk országai közül, ahol a zsidó hitközségek szövetsége a „négy történelmi egyház” egyike, és minden államfői, kormányfői találkozó, valamint kormányzati egyeztetés részese. A Miniszterelnöki Hivatalban négy éven keresztül működött az a grémium, amelyik a kormányzat képviselőivel folyamatosan egyeztetett minden őket érintő törvényről, és évente kétszer találkozott a kancelláriát vezető miniszterrel.
Az előző, polgári kormány elsőnek a Mazsihisszel kötött megállapodást az egykor államosított ingatlanok utáni teljes kárpótlásról, másfélszeresére emelve azt az öszszeget, amelyet a Horn-kabinet erre a célra tervezett. Ezzel összhangban 1999-ben és 2000-ben több olyan törvénymódosítást hajtott végre, amely a zsidó hitközségek által fenntartott összes karitatív, egészségügyi és oktatási intézménynek garantálta az állami intézményekével megegyező finanszírozást. 2001-re a magyarországi zsidóságnak kiépült a teljes, állami finanszírozású oktatási hálózata. Pokorni Zoltán, az előző, jobboldali kormány oktatási minisztere kötelező érvénnyel, minden magyarországi középfokú oktatási intézményben bevezette a holokausztemléknapot, amelyet első alkalommal a Parlament volt felsőházi termében tartottak meg. Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbi Balog Zoltánhoz, Orbán Viktor egyházi főtanácsadójához írt levelében kifejtette: „Külön köszönet jár a parlamenti holokauszt-emlékünnepségért, s hogy ott a történelemben először a héber szentírás nyelvén hangzott el a gyászima.” A polgári kormány a holokausztmúzeum megteremtéséért közalapítványt hozott létre, Orbán Viktor miniszterelnök pedig a keresztény magyar állam megteremtésének ezredik évfordulója alkalmából rendezett minden jelentős ünnepségen hangsúlyozta: a XX. században „elveszítettük több százezer zsidó honfitársunkat”. Amikor a kormány a három keresztény történelmi egyház vidéki lelkészeinek jövedelempótló támogatást nyújtott, akkor arányos összeggel, rendszeres támogatásban részesítette a Mazsihiszt is, amely ezt a pénzt vidéki temetőinek a fenntartására fordítja.
Az Orbán-kormány felterjesztésére kapott jelentős állami kitüntetést többek között Efraim Kishont és más, magyar származású zsidó művész és tudós. A Schreiber Sándor-díj odaítéléséről minden évben független kuratórium dönt. Ez a pénzjutalommal járó elismerés évente egy zsidó és egy nem zsidó tudóst illet, akik a zsidó kultúra kutatásában és megismertetésében jelentőset mutatnak fel.
origo.hu
Tüntetők várták Balatonalmádiban Magyar Pétert, aki a testőreiről és a külföldi támogatásról is hazudozott - videó
