Nem volt hosszú bájtok éjszakája – röviden így összegezhető annak az összesen négy különböző vizsgálatnak az eredménye, amelyet az adóhivatal indított annak feltárása érdekében, hogy történt-e jogosulatlan adatmódosítás az informatikai rendszerben az 1998 augusztusa és novembere közötti időszakban. A vizsgálatokat az a sajtóhír – és az abból kiinduló parlamenti felszólalás – indította el, amely szerint Simicska Lajos adatmódosításokat hajtott végra az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal informatikai rendszerében, bizonyos „Fidesz közeli” cégek anyagában.
Az APEH biztonsági főosztálya már az előző kormányzati ciklusban is végzett – eredménytelen – vizsgálatokat. 2002 júliusában az akkor frissiben kinevezett elnök, Király László György külső, független céget, a Hunaudit Számítógépes Ellenőrző és Tanácsadó Kft.-t bízta meg azzal, hogy szakmailag auditálja az adatmódosítás lehetőségére vonatkozó, korábbi belső vizsgálatokat. Ez a vizsgálat is megállapította, hogy hiányzott a motiváció, amely alapján a számítógépes adatok módosítását érdemes lett volna megkísérelni, ugyanis a megjelölt cégek adótartozásának nagyságrendje ezt nem indokolta. A Hunaudit záradékában elfogadta az APEH által végzett vizsgálatok negatív eredményét.
*
A Hunaudit Kft. az APEH-elnök tájékoztatása szerint azért kaphatta meg a munkát, mert viszonylag kis cég, ugyanakkor alkalmas a feladatra. Így – véli az APEH-elnök – nem merültek fel olyan kellemetlen kérdések, amelyek egy nagyobb auditor esetében felmerülhetnének. A cég tevékenysége hét és fél millió forintjába került az adóhivatalnak, így a szerződés nem tartozik a közbeszerzési törvény hatálya alá.
Kérdésünkre, hogy végeztek-e C típusú nemzetbiztonsági vizsgálatot a kft. érintett dolgozóinál, az APEH-elnök közölte: ilyen típusú vizsgálat nem történt, de mivel államtitok kezeléséről van szó, az érintett személyek természetesen titoktartási nyilatkozatot tettek. A Hunaudit vezetője ezt kiegészítette azzal, hogy a cég dolgozóira nagyon komoly etikai és szakmai normák vonatkoznak, amelyeknek meg kell felelniük.
Lapunk kérdése nyomán a tájékoztatón szóba jött a „hosszú bájtok éjszakájával” együtt napvilágra került adatlekérési ügy is. Az egykori elnöki tanácsadó adatlekérési ügye – bár időpontja nem esik egybe a hosszú bájtok vélelmezett időpontjával – az elnök tájékoztatása szerint a napi kutatómunka során bukkant fel. A vizsgálat eddigi eredménye szerint 386 magánszemély és szervezet nevét kérte le az egykori munkatárs. Az erről készült listán vannak olyan nevek, amelyek esetében – a lekérés jogszerűségét alátámasztó – célhoz kötöttség nem állapítható meg. Ám ezek számát csak akkor lehet tisztázni, ha maga az érintett hajlandó lesz kapcsolatba lépni az adóhivatallal. Az elnök szerint, ha az érintett személy továbbra sem mutatkozik, a megfelelő jogi lépések következnek, ám ennek időpontját Király egyelőre nem helyezte kilátásba. Az érintettek egyébként már megkapták az APEH hozzájárulást kérő levelét: eddig 56 elfogadónyilatkozat érkezett a hivatalhoz. Az adataik közzétételéhez hozzájárulók nevét a napokban hozza nyilvánosságra honlapján az APEH.

Az egyik legsikeresebb szavazás a Voks 2025 – itt vannak a pontos számok