Reális az olimpia

Az állami források 95 százalékát olimpia nélkül is fejlesztésekre kellene fordítani, a beruházások állami finanszírozású része pedig az összes költség csupán három százalékát teheti ki – tartalmazza az a lapunk birtokába került vezetői összefoglaló, amely a 2012-es olimpia megvalósíthatósági tanulmányának összegzése.

Gazdaságilag és műszakilag a 2012-es olimpia megvalósítható – olvasható az ötvenoldalas vezetői összefoglalóban, amely a megvalósíthatósági tanulmány következtetéseként készült el, ám a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium és a PriceWaterhouseCoopers (PWC) közös tájékoztatóján nem hozták nyilvánosságra. A dokumentumban a PWC szakértői hangsúlyozzák: az állami források 95 százalékát olimpia nélkül is szükséges fejlesztésekre fordítani. Szerintük a költségek mintegy hetven százalékát olyan fejlesztésekre kellene adni, amelyek az olimpia nélkül is megvalósulnának, és további húsz százalékot tesznek ki a későbbre tervezett, de előre hozott beruházások. A fejlesztési költségek csak tíz százaléka az, ami a nyári játékok miatt merülne fel, s ezek teljes mértékben utóhasznosításra kerülnek, javítják Budapest infrastrukturális színvonalát.
*
Emlékezetes: a PWC nyilvános tanulmányában szerepel, hogy az olimpia teljes feltételrendszerének biztosítása és a rendezvény lebonyolítása összesen csaknem 4156 milliárd forintba kerül. A vezetői összegzésből ugyanakkor kiderül: a számítások szerint Magyarországon – a nyári játékok nélkül – az infrastruktúrára fordítható állami kiadások mértéke 2003–2012 között összesen mintegy háromezermilliárd forintra tehető. Az olimpiával kapcsolatos összes infrastrukturális beruházások kevesebb mint három százalékát teszik ki az összes kiadásnak.
A szakértők szerint hazánk számára a közvetett és a gazdasági haszon is jelentős lehet. – Az olimpiai és médiafalu utóhasznosítása üzleti, szociális lakásokként felhasználva társadalmi hasznot nyújt – állapítják meg. Hozzáteszik: a sportlétesítmények utóhasznosítása inkább az egyes sportágak hazai fejlődése révén nyújt társadalmi hasznot.
– Becslésünk szerint a 2005–
2020 periódusban mintegy 17 millióval több turista érkezhet Magyarországra az olimpia hatásaként – olvasható a dokumentumban. Az előrejelzések alapján továbbá a 2002–2020 közötti időszakban a turizmus többletbevétele 2350 milliárd forint lehet. Ezenfelül a nyári játékok háromhetes időszaka alatt a többletturista-szám alapján körülbelül 110 milliárd forint többletbevétel várható.
A szakértők szerint a Nemzetközi Olimpiai Bizottságon belül megfigyelhetők olyan törekvések, amelyek a nyári játékok méretének korlátozására vonatkoznak. Ez egyben azt is eredményezheti, hogy az olimpiai mozgalom egyik célja – kisebb városok is meg tudják rendezni az olimpiát – növelheti Budapest esélyeit. Hangsúlyozzák: a nem látható és hosszú távon érvényesülő hatások közül kiemelkedő az olimpia hatásaként jelentkező javuló életkörülmények, a nemzeti büszkeség erősödése, Budapest és ez által hazánk nemzetközi megítélésének javulása. – Amennyiben egy esetleges 2012-es pályázat nyomán mégsem a főváros kapná meg a rendezés jogát, úgy ez a tapasztalat az esetleges későbbi jelentkezések során hasznosítható lenne. Tehát ha Budapest szeretne olimpiát rendezni a közeljövőben, akkor mindenképpen érdemes már a 2012-es nyári játékokra benyújtani pályázatát – szögezik le a tanulmány készítői.