Visszavetette az idei, év közepén végrehajtott jövedéki adóemelés az üzemanyagok piacának három-öt százalékos növekedési lendületét. A piac döntően a gázolajnak köszönhette dinamikáját, ami az év első felében egyre nagyobb mennyiségben fogyott. Mint ismeretes, a kormány június tól emelte meg az üzemanyagtípus literenként 80,20 forintos jövedéki adóját 85 forintra, ami óhatatlanul kihatott a kereskedésre azáltal, hogy a magasabb adónem miatt csökkent a kereslet a termék iránt. Jövőre három százalék körüli piaci növekedést becsülnek a Mol szakemberei. Magyarországon már nem lehet nagyobb motorizációs hajrára számítani, ami újabb, alapvető lendületet adna az üzemanyagpiacnak, tehát a forgalmazók csak szerény növekedésre számíthatnak. A tapasztalatok szerint az üzemanyagok piaca a bruttó hazai termék (GDP) bővülése mögött egy-másfél százalékkal marad el, ám ennek feltétele, hogy a GDP növekedéséből származó többletjavakból a lakosság is részesüljön.
Becslések szerint ötven-hatvan millió liternyi üzemanyag értékesítési lehetőségétől estek el a hazai forgalmazók a drágulás miatt. Ennyire tehető ugyanis az a menynyiség, amelyet a határ mente lakói és az átmenő forgalom a szomszédos államokban vásárol. Egy liter üzemanyag nettó ára hiába alacsonyabb Magyarországon, mint Ausztriában, az adótételek révén magasabbá válik. Jelenleg tehát az európai uniós tagállam Ausztriában is olcsóbb tankolni, mint Magyarországon, ahol egy liter üzemanyag nettó ára nagyjából annyi, mint egy liter ásványvízé. A kieső ötven-hatvan millió liternyi üzemanyag egy-két százaléka a teljes hazai üzemanyag-forgalomnak. Ez a mennyiség egy nagyjából harminc töltőállomású hálózat éves forgalmának felel meg.
Ami a hazai árak alakulását illeti, a Mol tegnap sajtótájékoztatón ismertették várakozásaikat. Eszerint nem várható komolyabb kilengés az év végéig, mind a gázolaj, mind a benzin ára a jelenlegi szint körül marad. Geszti László, az olajvállalat ügyvezető igazgatója szerint rendkívüli, a világpiaci mechanizmust alapvetően befolyásoló események nélkül jövőre is stabil olajtarifákkal és az olaj árát csak hosszú távon követő termékárakkal lehet számolni. Ezek ugyanis hosszú távú ciklusban igazodnak az alapanyag, a nyersolaj árához, ám rövid távon, akár éven belül is képesek „elszakadni” az olajétól.
Az olaj világpiaci ára idén mindig kissé magasabban állt, mint ahogyan azt a piaci törvényszerűségek diktálták volna. Viszonylag kiegyensúlyozott készletszint, a világgazdaság lanyhasága miatt alacsony kereslet volt a jellemző, ami az olaj drágulása ellen hat. Ám a közel-keleti politikai viszonyok, valamint az Egyesült Államok Irak-ellenes politikája, a háborús feszültség miatt emelkedett az előzetesen prognosztizáltak fölé.
Geszti László szerint az év hátralévő részében nem következik be drámai fordulat, a Mol szakértői szerint 22-28 dollár körül alakul a nyersolaj hordónkénti ára.
Érdekes jelenség a világ olajpiacán, hogy Oroszország egyre jobb termékekkel jelenik meg. Az orosz gazdaság erősödik, emiatt élénkül a belső kereslet, a nagy olajtársaságok mind többet költhetnek finomítói kapacitásuk korszerűsítésére. Ez oda vezet, hogy csökken az árkülönbözet az északi-tengeri Brent típus és az ennél „savanyúbb”, kénesebb orosz kőolajtípus, az Ural között. Jelenleg egy-két dollárnyi az eltérés a Brent javára, ám az orosz feldolgozói kapacitások korszerűsödése révén a magasabb kéntartalmú Ural típust is egyre korszerűbben képesek feldolgozni a finomítók.
Magyarországon saját és orosz kitermelésű kőolajat finomít a Mol: a hazai készletekből évente 1-1,2 millió tonnát, orosz importból pedig négy-öt millió tonnát. A Mol a világpiaci árakhoz igazítja termékárait, indokolt esetben hetente változtat az üzemanyagok árán, annak megfelelően, hogy csökkennek vagy nőnek a világpiaci jegyzések.
Külföld
Ukrajna megfenyegette Magyarországot
