Jobbára elkerülték a sajtó és a hivatalos Bukarest figyelmét a kutatás konklúziói. A felmérés a Multimedia Political Communication intézet megbízásából zajlott, fő következtetése pedig az volt, hogy a román társadalomban a szélsőségesség kérdése az etnicitáshoz, és azon belül is a romániai magyar közösséghez, illetve Magyarországhoz kapcsolódik.
A megkérdezettek közel egy- harmada úgy véli, hogy a szélsőséges pártokat be kellene tiltani. Közülük több mint 50 százalék szerint a Nyugat által is szélsőségesnek minősített Nagy-Románia Pártot (PRM), 37 százalékuk szerint azonban a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget (RMDSZ) lenne jó törvényen kívül helyezni. A politikusok közül így Tőkés László püspököt, az RMDSZ tiszteletbeli elnökét ugyanúgy szélsőségesnek tartják, mint a PRM elnökét, Corneliu Vadim Tudort. Az „extrémista” címkét különben az RMDSZ szövetségi elnökére, Markó Bélára is ráragasztották a megkérdezettek. Magát a magyar kisebbséget amúgy a románok nagy hányada „elfogadhatónak” tartja, de 44 százalékuk azért úgy véli, hogy nem lojálisak az államhoz. Egyenesen bizarr az a különben közhelyszerű vélekedés, miszerint a románok és a magyarok tudnának ugyan normálisan egymás mellett élni, de ezt a politikusok meghiúsítják.
A felmérés legmeghökkentőbb eredménye az, hogy a válaszadók szerint a világ legszélsőségesebb politikát folytató állama, Irak (17,1 százalék) után Magyarország következik (11,7 százalék) ebben a kitekintésben! A kutatóintézet úgy értékelte, hogy ez a vélekedés is jól mutatja, milyen zavaros a szélsőségesség fogalma a román társadalmon belül. E már-már patologikus román viszonyulás Magyarországhoz tetten érhető abban is, hogy a válaszolók több mint negyven százaléka szerint a román–magyar államközi kapcsolatok is a szélsőségesség áldozatává válhatnak.
Külföld
Ukrajna megfenyegette Magyarországot
