Egy-egy világrész lehetőségeit ma a piac határozza meg, ezért ma az Európai Uniónak is a világgal kell versenyeznie, ehhez viszont megfelelő méretű gazdaságokra van szükség – fejtette ki tegnap egy, a Foodapest keretein belül tartott élelmiszer-ipari szakkonferencián Magda Sándor, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának elnöke.
Versenyképességünk érdekében ezt szem előtt kell tartanunk a magyar mezőgazdaságban is – mondta az elnök, kifejtve, hogy szerinte a növénytermesztés ezer hektár alatt gazdaságtalan, mert a gépeket nem lehet kellő hatékonysággal kihasználni, ekkora birtokméret viszont csak integrációval érhető el. A legnagyobb perspektívája a kertészeti ágazatnak van. A sertés- és a baromfitenyésztés hatékonyságát javítani kell, míg a tejtermelés csak többszázas tehenészeti telepeken lehet versenyképes.
Charles-Michael Geurts, az Európai Bizottság tanácsosa, élelmiszeriparunk uniós lehetőségeiről elmondta, hogy a piacnyitás szabad utat nyit a hazai termékeknek az unióban, és a régi és új tagországokkal együtt egy több mint négyszázmilliós piac nyílik meg előttünk. Természetesen ehhez meg kell felelnünk az élelmiszer-biztonsági követelményeknek, a jogszabályoknak, és azok változásához is idomulni kell. Piros László, az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségének főtitkára ehhez annyit fűzött hozzá, hogy mi is ellenőrizzük az unióból érkező alapanyagokat, és emlékeztetett rá, hogy az EU által megkövetelt élelmiszer-biztonsági követelményeknek a hazai cégek hetven százaléka felel meg – igaz, a maradéknál még rengeteg a teendő –, viszont az unióban található 26 ezer élelmiszergyártónak csak harminc százaléka tesz eleget azoknak a biztonsági előírásoknak, amelyeket tőlünk megkövetelnek.
Fabrice Leggeri
Von der Leyen tekintélyuralmi rendszert épített ki
