Újra fel akarjuk építeni a KDNP-t

Az Országgyűlés korelnökét, a kilencvenkét éves Varga Lászlót választotta a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) elnökévé a múlt hét végén a párt országos választmánya. A testület összehívását a Legfelsőbb Bíróság rendelte el az 1997 júniusi állapotok alapján. Varga László, aki az 1947-es nemzetgyűlésben a Demokrata Néppárt (DNP) képviselőjeként, majd a KDNP volt alelnökeként fél évszázados politikai tapasztalattal rendelkezik, lapunknak adott interjújában kijelentette: a jobboldali pártok uniójában hisz, és biztos abban, hogy a KDNP és a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség (MKDSZ) ebben egységesen fog részt venni.

Stefka István
2002. 11. 05. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Kereszténydemokrata Néppártot korábban kizárták az Európai Néppártból. A történtek után visszatérhet a KDNP ebbe a szervezetbe?
– Most vissza fogunk menni. Az országos választmányon már eldöntöttük, hogy elkészítjük az iratot, és kérjük újbóli felvételünket az európai keresztény pártközösségbe.
– Talpra áll a Kereszténydemokrata Néppárt?
– Biztos vagyok abban, hogy igen. Azért, mert az az egység, amit mi 1947-ben a Demokrata Néppártban létrehoztunk, és amit sikerült 1989-től 1995-ig megteremtenünk, újból helyre áll, mert azok az emberek álltak be a sorba lelkesen, akik valamikor a DNP, most pedig a KDNP megerősítésen dolgoztak.
– Ön az utolsók egyike, aki a nemzetgyűlésben képviselte a Barankovics-féle pártot.
– Ahhoz, hogy a mai helyzetet világosan értsük, vissza kell utalnom a több mint ötven évvel ezelőtt történtekre. A keresztény reformnemzedékből alakult Demokrata Néppárt a kommunisták ellenében megnyerte a választásokat 1947-ben. 1948 nyarán az akkori kisgazda polgármester, Bognár József kérte, hogy Barankovics Istvánnal együtt menjünk el hozzá beszélgetni. Az egyórás beszélgetésnek az volt a lényege, hogy lépjünk be a koalícióba, különben a kommunista párt szétver bennünket. Amikor kijöttünk Bognártól, azt mondtam Barankovicsnak: „Nézd, én nem vagyok sem hős, sem bátor! De ezt nem tehetjük meg. Mi nem arra vállalkoztunk, nem azért szavaztak ránk, hogy belépjünk a kommunista koalícióba, hanem azért, hogy az ország függetlenségét megőrizzük.” Barankovics István teljesen egyetértett velem. Másnap Kerkai Jenő páter hozzám jött, átölelt és azt mondta: helyesen cselekedtetek. A DNP hatvankét képviselőjéből egyetlenegy sem vállalkozott arra, hogy belépjen a kommunista koalícióba, pedig mindenki tudta, hogy száműzetés, internálás, börtön vagy nélkülözés vár rá. Mégis hűek maradtak eszméikhez. Szétverve, de szellemileg egységesek maradtak. Ezt tanítani kellene, ez örök példa.
– Az akkori történések menynyiben hasonlíthatók a mai helyzethez?
– Egyrészt a Demokrata Néppárt jogutódja a rendszerváltáskor megalakult Kereszténydemokrata Néppárt. Másrészt van egy kereszténydemokrácia, amely a harmadik évezred irányító eszméje is. Akik ebbe társulnak, minden egyéni szempontot s egyéb politikai kalandokat vagy politikai darazsakat félretéve, nem a hatalom illatára szállnak ide-oda, hanem együtt maradnak. Ez a múlt példája.
– Miért zsugorodott és lett jelentéktelen erő a Kereszténydemokrata Néppárt 1995-től, a törvénytelen 1997-es nagyválasztmány összehívásáig?
– Ügyvéd vagyok, és azt szoktam mondani, ami per s vita, az maradjon a bíróságon, a közélet és a politika maradjon meg az embereknek. Járom az országot, és a belső vitákról soha nem beszélek. Méghozzá azért, mert tudom, hogy az emberek azt mondják: ha ezek is veszekszenek, akkor nem érnek semmit. A bíróság előtt és más egyéb fórumokon harcoltunk. 1997-ben az akkori elnöknek, Giczy Györgynek megírtam levélben, hogy „sajnálatosan hatalmi mániába estél, gyűlölsz és már nincs mondanivalód”. Fiatal korom óta tudom, hogy a hatalom mindenkinek kábítószer.
– Ezért a saját pártját is szétveri valaki?
– A hatalomért mindent. Mert az ember már csak azt nézi, hogy ki imádja, ki csodálja őt. Aki ezt nem teszi, azt félreállítja. Nos, ez már betegség. Ezért hajlandó szétverni a pártot.
– Giczy Györgyöt követte Bartók Tivadar és az őt támogató kíséret, a többi között Füzessy Tibor és Mizsei Zsuzsanna.
– Követték őt, hogy maradhassanak. Lefeküdtek alázatosan, és beleegyeztek százötvennégy embernek a pártból való kizárásába.
– Nem a párt felszalámizása volt a cél belülről? Hiszen a Giczy és Bartók által vezetett KDNP nyíltan felajánlotta szolgálatait az MSZP-nek.
– Abban a pillanatban, amikor Giczy György kizáratott százötvennégy embert, a KDNP mint párt lényegében megszűnt. Nem hiszek abban, hogy beépített emberek verték volna szét a pártot; abban hiszek, hogy ezek az emberek megromlottak.
– Idealista elképzelés, de öntől elfogadom. Mégis, mit lehet mondani arra, hogy a pártnak már nincs székháza?
– Ezt majd a vizsgálat kideríti.
– Hol a pénz, hol a tagság?
– A pénz hollétét is majd a vizsgálat deríti ki. A tagságról meg annyit, hogy a harminchatezer-százharminc tag 1995-ben befizetett tagdíja közel kétmillió forint volt, 2000-ben a statisztikai hivatal jelentése szerint már egy fillér sem folyt be a kasszába. Ez is azt jelzi, hogy a tagság szétmorzsolódott. Mindent elölről kell kezdenünk. De máris tömegesen jelentkeznek az országból, hogy az új KDNP tagjaiként, szervezeteként akarnak tovább működni.
– A Magyar Kereszténydemokrata Szövetség képviselői a Fidesz-Magyar Polgári Párt parlamenti frakciójának padsoraiban ülnek. Mi várható: az MKDSZ egyesül a KDNP-vel, és külön frakciót alkot?
– Az MKDSZ jelenleg önálló tagozat a Fideszben, tizenhárom képviselővel. A közeli hónapokban tárgyalások döntik el, hogy az MKDSZ betagozódik-e a KDNP-be. Távolabb nézve mindenki nemzeti összefogásban gondolkodik, s azt is tudják, hogy ennek Orbán Viktor a vezetője. Hogy ez milyen formában fog megjelenni, lesz-e uniópárt, vagy pedig a pártok uniója (én az utóbbiban hiszek), az majd szintén kiderül. Az biztos, hogy a KDNP és az MKDSZ ebben egységesen fog részt venni. Az is teljesen világos mindenki számára, hogy a nemzeti koalíció, azaz a jelenlegi ellenzék egyik pártja sem képes egyedül a 2006-os választásokat megnyerni. Csak nemzeti összefogással győzhetünk, az önállóságunk megtartásával. Ezt szem előtt tartjuk.
– A Fideszben nem érződik emiatt feszültség?
– Nemhogy semmi feszültséget nem látok, inkább egyfajta megelégedettséget érzek, hogy az MKDSZ vagy a KDNP olyan emberekkel bővül, akik erősíthetik a jövőbeni nemzeti koalíciót.
– Bartók Tivadar, a KDNP előző elnöke törvényellenesnek tartja az országos választmány működését.
– Bartók Tivadart nem a kereszténydemokrácia szelleme vezeti, hanem az önkény, és olyan egyéni boldogulás, amely nem fér össze a közösségi szellemünkkel. A kereszténydemokrácia egyik legfontosabb alapelve, hogy a jogainkat egymás iránt, a felebaráti szeretet szellemében kell gyakorolni. Ez nincs benne sem a liberális, sem a szocialista, sem a radikális pártok programjában, csak a keresztény szellemiségű pártokéiban. Ez az eszmeiség nemcsak egymás megsegítését, az emberi személyi méltóság megbecsülését jelenti, hanem a társadalmi béke megőrzését biztosítja. Az a volt KDNP, amely százötvennégy embert kizárt, annak vezetősége az alapelvet átváltoztatta gyűlöletté s üldözéssé, tehát önmagát szüntette meg.
– Ön tehát úgy érzi, hogy ez a történelmi párt újra létezik.
– Nemcsak létezik, de tényező is lesz. Másként nem is vállaltuk volna. Nem tudtuk tovább nézni, hogy ezt a nemes eszmét valakik ilyen mértékben elárulják, szétmarcangolják. Jönnek a telefonok, a levelek, a táviratok, hogy igen, dolgozni akarunk, újra fel akarjuk építeni a pártot, vissza akarjuk szerezni a kereszténydemokrácia hitelét.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.