Vélt nyomás Amerikából

Megalapozatlanok azok a megállapítások, hogy a magyar–amerikai kapcsolatok válságban vannak, s hogy sürgős beavatkozást igényelnek – nyilatkozta lapunknak Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke, volt külügyi államtitkár, aki a napokban tért vissza tengerentúli látogatásáról.

Németh Zsolt elismerte, hogy a svéd Gripen vadászgépek kérdése volt az egyetlen probléma a két ország kapcsolataiban, ám ennek beszerzését mára a washingtoni adminisztráció is megértette. Hiába tesznek úgy magyar kormányzati körökben, mintha indokolt lenne amerikai „parancsra” a szerződés felbontása, a valóság nem tükrözi ezt az állítást. Ám arra, hogy ez a szándék valós, mi sem jobb példa, mint hogy a magyar származású Tom Lantos demokrata képviselő – aki külügyi kérdésekben roppant befolyásos – kijelentette: „Biztos vagyok benne, hogy Medgyessy Pétert meg tudom győzni.” Németh Zsolt figyelmeztetett arra, hogy a Gripen-szerződés felmondásának rendkívül káros következményei lennének Magyarország megbízhatóságára, szavahihetőségére nézve, különös tekintettel a küszöbön álló európai uniós csatlakozásra.
A fideszes politikus amerikai tárgyalásain az afganisztáni műveletekben történő magyar részvétel is szóba került. Emlékeztetett arra, hogy a felkínált magyar orvoscsoportot a szövetségesek ugyan nem vették igénybe, a NATO-ban először Orbán Viktor volt kormányfő szorgalmazta, hogy az Amerika elleni terrortámadásra reagálva léptessék életbe a washingtoni szerződés ötödik cikkelyét. Noha magyar katonákat nem vezényeltek Afganisztánba, a tárgyalásokon az amerikai partnerek elismerően szóltak a balkáni békefenntartásban játszott kiemelkedő magyar szerepről.
Pozitívnak értékelte ugyanakkor az iraki válság megoldásával kapcsolatos amerikai erőfeszítéseket a bizottsági elnök. Mint mondta, ezek stratégiai értelemben elsősorban arra irányulnak, hogy elkerülhető legyen a transzatlanti feszültség, illetve hogy a válság muzulmán–keresztény konfliktussá terebélyesedjen. Németh meggyőződését fejezte ki, hogy a prágai NATO-csúcs zárónyilatkozata kiegészül majd az iraki konfliktussal kapcsolatos egységes transzatlanti állásfoglalással is.
Tengerentúli tárgyalásain Németh megbeszéléseket folytatott Oroszországról is. Szeptember 11-ét követően a Nyugat részéről látványos orientációváltás következett be, ennek következtében Moszkva szabadabb kezet kapott a gazdasági kérdésekben és a volt szovjet térséggel kapcsolatos politikájában is. Magyarország egyetért ezzel, de csak akkor, ha a balti államok NATO-csatlakozását nem kötik feltételekhez, Ukrajna és Grúzia szuverenitását nem fenyegeti veszély, és a mértékletesség lesz a vezérelv Csecsenföldön. A fokozódó orosz tőkeexport csak akkor fogadható el, ha annak eredete átlátható, ám mint egy minapi Medgyessy-beszédből kitűnt – tette hozzá Németh Zsolt –, a jelenlegi kormányzat megnyilatkozásai a szükséges elővigyázatosság hiányáról tanúskodnak. Figyelmeztetett: nehogy az ügynökbotrány oltárán indokolatlan engedményeket tegyenek külpolitikai partnereinknek.

A miniszterek kerülik a bizottságot. Németh Zsolt felháborodását fejezte ki amiatt, hogy a külügyi bizottság előtt nem hajlandó megjelenni az utóbbi időben sem a külügy-, sem a honvédelmi miniszter, noha törvény kötelezi beszámolásra őket. Kovács László és Juhász Ferenc nagyon sajátos jogértelmezést folytat – mondta a bizottság elnöke, aki szerint nem tűrhető, hogy a testületnek külföldi lapokból kell értesülnie egy afganisztáni magyar kontingens felajánlásáról.