A digitális tévéé a jövő

A digitális technika bevezetésével a hagyományos televíziós és rádiós szolgáltatások alkalmazási köre jelentősen bővül, javul a kép- és hangminőség. Magyarországon az Antenna Hungária Rt. 2001 októberében helyezte üzembe kísérleti jelleggel az első digitális adóberendezést. A hazai infrastruktúra kiépítése húszmilliárd forintba kerülhet, amennyiben az állam is támogatja a fejlesztéseket, a sugárzás 2004-től indulhat Budapest környékén, az országos hálózatot 2006–2008 között fokozatosan terjesztenék ki.

Úgy alakították ki a digitális földfelszíni televíziós műsorszórás (DVB-T) szabványait, hogy alkalmasak legyenek azokra a hagyományos szolgáltatásokra, amelyeket az analóg rendszerek biztosítanak, ezenfelül számos új megoldásra is lehetőséget nyújtsanak. A digitális jelek jó zavarvédettsége miatt és az alkalmazott hibajavításoknak köszönhetően állandó és kitűnő kép- és hangminőség biztosítható, megszűnik a szellemkép. Ugyancsak az előnyök közé sorolható, hogy egy analóg adás helyén 4-6 digitális műsor sugározható, a programkínálat bővülésével új tematikus csatornák indíthatók, több lehetőség adódik a regionális és helyi televíziózás számára, és a normál műsorok mellett számos kiegészítő információt biztosít a digitális technika, például a címére vagy a tartalomra vonatkozóan. A néző akár menülistából is kiválaszthatja a műsort, a kép- és a hangminőséget az sem befolyásolja, ha tömegközlekedési járműben vagy személyautóban ül. Mivel egy-egy műsorcsomagot minden adó- és átjátszóállomás azonos frekvencián sugároz, a néző az ország bármely pontján könnyen megtalálhatja kedvenc adásait. A digitális adások vételéhez egy úgynevezett Set-Top-Box berendezés szükséges, amely az érkező digitális jeleket veszi és feldolgozza, majd a kimenetén analóg jellé alakítva továbbítja a tévékészülék felé. Jelenleg ezek a berendezések nem olcsók, ám a kereslet felfutásával – mint ezt a nyugat-európai tapasztalatok bizonyítják – az átlagfogyasztó számára sem válnak elérhetetlenné.
Nyugat-Európában a ’90-es évek második felében indultak az első kísérleti DVB-T sugárzások, majd 1998-ban elsőként Nagy-Britanniában kezdődött meg a rendszeres digitális műsorszórás, az angol példát Svédország, Spanyolország és Finnország követte. Elemzők szerint 2003–2005 körül várható a digitális földfelszíni sugárzás tömeges elterjedése.
Hazánkban elsőként a Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesületen belül létrejött a DVB Kör vizsgálta meg a bevezetés lehetőségeit. Az Antenna Hungária Rt. 1999 júliusában indította az első kísérleti adást, 2001 októberében pedig üzembe helyezte az első hazai digitális adóberendezést. A kutatások során – amihez az Országos Rádiós és Televíziós Testület, illetve a nyáron megszűnt Informatikai Kormánybiztosság biztosított 350 millió forintot a cég saját forrásain túl – azonban kiderült: az országos hálózat kiépítéséhez mai áron mintegy 20 milliárd forint értékű beruházás szükséges. A terv szerint a kormányzati döntést követően 2004-től Budapesten és 20-30 kilométeres körzetében indulhat a sugárzás, amit 2006–2008 között fokozatosan országosan is kiterjesztenek.