A Fidesz uniós kongresszusa

Rendkívüli kongresszuson tárgyalja meg ma Budapesten a Fidesz az európai uniós csatlakozással összefüggő kérdéseket. A mai eseményen Orbán Viktor volt kormányfő ismerteti az ellenzéki párt programját, amely az ország előtt álló feladatokat és a Fidesz javaslatait tartalmazza. Háttérelemzésünkben kitérünk arra, hogy a párt berkein belül már szó esik a tavaszi tisztújításról is, ennek előkészületei azonban csak a jövő év elején indulnak meg.

Európa a jövőnk, Magyarország a hazánk – ezzel a jelmondattal indítja útjára európai uniós programját a Fidesz, amely a parlamenti pártok közül elsőként, rendkívüli kongresszuson foglalkozik az uniós csatlakozás legfontosabb kérdéseivel. A mintegy 70 oldalas program – amely a kongresszusi elfogadás után a párt hivatalos európai uniós álláspontjának tekinthető majd – részletezi a kormány, a pártok és az egész magyar társadalom előtt álló rövid és hosszú távú feladatokat, a csatlakozás várható pozitív és negatív következményeit és a Fidesz megoldási javaslatait. A kongresszuson Orbán Viktor volt miniszterelnökön kívül beszédet mond Hans-Gert Pöttering, az Európai Néppárt frakciójának vezetője. Felszólal Martonyi János volt külügyminiszter, Varga Mihály és Németh Zsolt, a Fidesz alelnökei, továbbá a partnerszervezetek vezetői. Levélben köszönti a kongresszust Dávid Ibolya, az MDF elnöke, illetve Wolfgang Schüssel osztrák kancellár és Silvio Berlusconi olasz miniszterelnök.
Miközben a mai tanácskozásnak az EU-csatlakozás az egyetlen napirendi pontja, s csak a jövő év elején kezdődik meg a felkészülés a Fidesz áprilisra tervezett tisztújító kongresszusára, az ellenzéki párt országgyűlési képviselői között és a helyi szervezetekben – informális beszélgetéseken – már erről is szó esik. A Fidesz vezetői szerint a költségvetés és az EU-csatlakozás körüli vita idején nem lenne szerencsés a belső ügyekkel foglalkozni. Az áprilisi tisztújításon az elnöki tisztség betöltése nagyban függ Orbán Viktor döntésétől. Az eddigi nyilatkozatai alapján ő nem kíván a Fidesz élére állni, de nyilvánvalóan meghatározó lesz az esélyeket illetően, hogy ő kit támogat, hiszen a pártban továbbra is az exkormányfőt tekintik az első számú vezetőnek. A megyei elnököket és rajtuk keresztül a kongresszusi küldötteket Orbán Viktor mellett Kövér László, Áder János és Rogán Antal tudja a leginkább befolyásolni a döntéshozatalban.
Egyelőre nincs jele annak, hogy radikális személyi változások következnének az elnökségben. Bár egyetértést mutatnak a pártvezetők, személyi kérdésekben Áder János frakcióvezető akarata érvényesül. Ez így történt Juhos Katalin volt XI. kerületi polgármester parlamenti mandátumhoz jutása kapcsán is, amelyet több frakciótag is „érdekes” döntésnek nevezett. Két héttel a parlamenti mandátum átvétele után, a hét elején Juhos Katalint a Fidesz frakcióigazgatói posztjára választották, Áder János javaslatára. Erről a tisztségről Rogán Antal, a párt alelnöke a nyáron azután mondott le, hogy Áder János átvette a képviselőcsoport irányítását. Megválasztása után – megszegve a Fidesz egyik íratlan szabályát, amely szerint a belső nézetkülönbségeket nem „beszélik ki” – a Népszava szerdai számában azt nyilatkozta Juhos: „nem kívánja elődje példáját követni, és elsősorban nem a pártpolitikai szembenállás kinyilvánítására törekszik, hanem valóban a frakció munkáját kívánja irányítani.” Tény azonban, hogy a parlamenti frakciók közötti egyeztetéseken a házbizottság ülésein továbbra is Rogán Antal képviseli a Fideszt.

Publicisztika a 6., interjú a 9. oldalon