A Szabadság-emlékművet 1890-ben leplezték le. Az elkészítésére kiírt pályázatot Huszár Adolf nyerte, a szobrászművész halála után a munkát Zala György vette át. A szoborcsoport 33 éven át uralta Arad főterét. A trianoni békeszerződés után a város román vezetése a románok érzékenységére hivatkozva 1923-ban körbedeszkáztatta, majd 1925-ben lebontatta az emlékművet. 1954-ben Románia és Magyarország kormányközi egyezményt kötött a közös jelentőségű emlékművekről, a Szabadság-szoborcsoport tervezett visszaállítását azonban lehetetlenné tette az 1956-os magyar forradalom által kiváltott politikai hangulat. Ezt követően kerültek a bronzalakok az aradi vár sáncába, ahol 43 éven át teljesen el voltak zárva a külvilágtól. A szoborcsoport darabjai 1999 szeptemberében kerültek ki az aradi várból a minorita rendház udvarára. Abban, hogy ez megtörténhetett, nagy szerepe volt Dávid Ibolya akkori igazságügyi miniszternek, aki román kollégájánál, Valeriu Stoicánál hónapokon keresztül lobbizott az emlékműért. Az aradi műalkotás sorsa Mádl Ferenc államfő szeptemberi romániai látogatásakor is szóba került. A köztársasági elnök tárgyalásain megoldást sürgetett az ügyben. November 26-án Arad város tanácsa úgy döntött: ismét köztérre kerülhet az emlékmű. Mint Király András, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke lapunknak elmondta, a tervek szerint a szoborcsoportot az egykori Attila, most Tűzoltó téren állítják fel. Az RMDSZ helyi vezetője úgy véli, a református templom, illetve a Csíky Gergely-iskolaközpont közvetlen közelében jó környezetbe kerülne az emlékmű. A szoborcsoport felállításához az említett tér átrendezése szükséges, hiszen jelenleg ott zöldséges piac működik. A tervek értelmében jövő év március 31-ig felszámolnák a piacot, s megtörténne a közterület megfelelő átrendezése. Király András arra emlékeztetett, hogy a Szabadság-emlékmű kérdésének megoldása szerepel az RMDSZ és a román kormánypárt között lérejött országos protokollumban, s arról helyi szinten is megállapodás született. A városi tanács nagy többséggel támogatta a műalkotás köztéri felállítását. Két nappal az aradi döntés után derült égből villámcsapásként hatott Adrian Nastase magyarországi útja előtt tett nyilatkozata. A román miniszterelnök egy gyulafehérvári látogatásán kifejtette: nem hiszi, hogy ismét aradi köztéren kellene felállítani az 1925-ben lebontott Szabadság-emlékművet. Kijelentette, ha az emlékmű művészi értéket képvisel, akkor Magyarországnak fogják adni. Ha azonban azért akarják helyreállítani, amit eredetileg jelképez, akkor a román kormány ezzel nem fog egyetérteni. Elmondta, hogy felkérte a Román Akadémiát a Szabadság-emlékmű történelmi jelentőségének értékelésére. A budapesti csúcstalálkozón is szó volt a szoborcsoportról. Ezúttal Nastase már visszafogottabb volt, s csak annyit mondott, hogy a műalkotásnak a jövőt, és nem a múltat kellene szimbolizálnia.
Az RMDSZ aradi elnöke elmondta: a román műemlékvédelmi hivatal a törvényeknek megfelelően engedélyt kell adjon a szoborcsoport köztéri felállítására. Király András szerint ezzel az engedéllyel nem lesz különösebb gond, ugyanakkor a városi tanács döntése harminc napon belül megóvható, s így fennáll a veszélye annak, hogy december 26-ig változás történjen az ügyben. Az RMDSZ helyi vezetője optimizmusának adott hangot, mivel – mint mondta – a tanácsban igen kulturált hangon zajlott a vita, még az emlékmű köztéri felállításának ellenzői sem ragadtatták magukat nacionalista vagdalkozásra. Király András megjegyezte, a műalkotás felállítása, az azt megelőző munkálatok mintegy ötmilliárd lejbe, azaz mintegy százmillió forintba kerülnek, s ezt a költséget a pénztelenségben szenvedő aradi önkormányzat csak részben tudja fedezni. Az RMDSZ helyi szervezete Magyarországról igyekszik anyagi támogatást szerezni a szoborcsoport felállításához.
húszik
Sorra támadják a kereskedelmi hajókat a húszik + videó
