Az MNB gátat vet a nagyobb inflációnak

Nemcsak illetlen, de értelmetlen is a jegybank hozzájárulását kérni az infláció felpörgetéséhez, a jelenlegi laza fiskális és jövedelempolitika támogatásához – mondta Járai Zsigmond, az MNB elnöke az Országgyűlés gazdasági bizottságában. A jelen lévő vállalkozói szövetségek képviselői viszont a monetáris tanács átalakítását és „szolid” inflációemelést sürgettek.

Érthetetlen, hogy politikusok, cégvezetők, közgazdászok – közte volt jegybanki szakemberek – miért kommunikálnak a Magyar Nemzeti Bank (MNB) nyilatkozataival ellentétben úgy, hogy a magasabb infláció segítheti a gazdaság növekedését – fogalmazott Járai Zsigmond, a jegybank elnöke a gazdasági bizottság előtti meghallgatásán. A helyzet súlyosságának illusztrálására rámutatott: a Tárki egy friss felmérése szerint a magyar lakosság novemberben a következő egy évre átlagosan 12 százalékos mértékű pénzromlást vár, miközben a mértékadó gazdasági szakértők öt százalék körülit vetítenek előre. A jegybankkal szembeni fellépés hiteltelenné, kockázatosabbá próbálja tenni az MNB monetáris politikáját, noha az inflációs sarokszámokat a jegybank a kormánnyal közösen alakította ki és vállalta – a 2007-re tervezett monetáris csatlakozás kapcsán – az Európai Unió felé is.
Járai újra nyomatékosította: monetáris lazítás csak akkor lehetséges, ha a költségvetés GDP-arányos hiánya 2003-ra nem haladja meg a 4,5 százalékot, a bérkiáramláshoz képest javul a termelékenység és kedvezőbb lesz a nemzetközi gazdasági környezet is. Az erős forintárfolyam ma kényszerűen ellensúlyozza a költségvetési deficit nyomását. Az infláció felpörgetése a társadalom egészére a létező legrosszabb megoldás lenne, ezért azt a jegybank akkor sem vállalja, ha ez egyes érdekcsoportok törekvéseivel ütközik. Tízszázalékos forintleértékelés itthon például azzal járna, hogy az uniós csatlakozás időpontjában a hazai alkalmazottak átlagos havi keresménye a mai 500 helyett csak 450 euró lenne.
Az MNB elnöke felidézte: 1995-ben a forint kilencszázalékos leértékelése tíz százalékkal dobta meg az inflációt, mivel az importőrök azonnal megemelték áraikat a lakosság és a nagyfogyasztók felé. Az jelenlegi erős forint miatt viszont az importőrök – például a benzin behozatalánál – olcsóbban szerezhetik be az árukat külföldről, és adhatják azokat tovább. Az exportálók vesztesége is viszonylagos, hiszen a kivitel közvetett importhányada legalább ötven-hatvanszázalékos. Nem bizonyos az sem, hogy az exportképesség romlása munkahely-leépítésekkel jár – hangsúlyozta a jegybankelnök –, hiszen maga a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium is jövőre az ideinél 40 ezerrel több munkahellyel számol egy előrejelzésében.
Széles Gábor, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) elnöke – akivel ellentétben a fórumon a munkavállalók képviselői nem lehettek jelen – úgy vélte: törvénymódosítással kellene szabályozni, hogy a munkaadók képviselői is helyet kaphassanak az MNB kamatdöntéseit megszabó monetáris tanácsban. Hozzátette: a forint árfolyamsávját maximum plusz-mínusz nyolcszázalékosra lehetett volna kiszélesíteni a 15 százalékos mérték helyett, a vállalkozói szféra ennyit viselt volna el. Székely Péter, a Magyar Külgazdasági Szövetség vezetője szerint „szolid, átmeneti” inflációnövekedéssel kellene fokozni az ország versenyképességét.