Szakértők szerint önmagában kérdéses, hogy az élet csaknem minden területén óhatatlanul megjelenő diszkriminációt egyáltalán lehetséges-e egyetlen törvény keretein be-lül meghatározni és szankcionálni. Többek szerint nem, inkább a teljes magyar jogrendet kellene felülvizsgálni és kiszűrni azokat a hiányosságokat, amelyek a diszkriminációs jelenségeket ma is lehetővé teszik. Erre az egyetlen törvény létrehozásánál jóval munkaigényesebb, ám kevésbé látványos korrekcióra egyébként a közelgő EU-csatlakozás is kényszeríteni fogja a törvényalkotókat, akár megszületik a törvény, akár nem. Magát a diszkriminációt egyébként 1989 óta a magyar alkotmány 70/a paragrafusa eleve tiltja. Információink szerint ezért Lenkovics Barnabás ombudsman és egyes ügyészségi körök értetlenül fogadták a felállítandó egyenlő bánásmód bizottság gondolatát.
Az öttagú bizottság hivatalból kezdeményezhetne vizsgálatot és jogszabály-módosítást, bírságolhatna, és egyfajta közvetítői szerepet is ellátna. Mivel a diszkrimináció tilalma része az alkotmánynak, az ombudsman feladata pedig éppen az ilyen visszásságok vizsgálata, az új testület létrehozásával jelentős átfedés alakulna ki az alkotmányos intézményrendszer e két szereplőjének tevékenysége között. Ugyanez érvényes az ügyészségre is, amelynek egyes jogosítványait szintén csorbítaná a megalakítandó bizottság.
A törvénykoncepció bevezetné a közvetett és a közvetlen diszkrimináció fogalmát is. Egy viszonylag új metodika szerint, amelyet a Munka Törvénykönyve már alkalmaz, a diszkriminációellenes eljárások esetében a bizonyítási kényszert megfordítanák, a vádlottnak kellene megvédenie magát. Ez várhatóan valóságos perdömpinget eredményez majd, amennyiben tavasszal a parlament jelenlegi formájában fogadná el a jogszabályt.
Sorra támadják a kereskedelmi hajókat a húszik + videó
