Jobbára hamis munkáltatói igazolással érkezik a trükkös tolvajok többsége A személyi igazolványok cseréjének elindulását követően azonban megsokszorozódtak a hamis, lopott személyi okmánynyal történő kísérletek is. Ezek kiszűrésére sok múlik a bankkal kapcsolatban álló kereskedő éberségén is, de a bankoknak ez kevés. A hitelbírálatot a társaságok – részben az éles piaci verseny miatt is – elektronikus úton – legtöbbször negyed-fél óra alatt bonyolítják le, de e rövid idő alatt is megpróbálják adatbázisaikat igénybe véve ellenőrizni az ügyfél személyi adatait.
E célból szinte mindegyik áruhitelező használja a bankközi adósnyilvántartó rendszert, néhányan pedig a szintén a bankok tulajdonában lévő Girodat cég regiszterét is. Úgy tudjuk, létezik egy külön nyilvántartás a lopott személyi igazolványokról is. Ám mint a Credigennél rámutattak, az adósnyilvántartó adatszolgáltatása nem elég gyors, korlátozott nyitvatartása pedig nem elegendő az általában heti hét napon át mindig 15 órában hitelező, s napi több ezer kérelmet elbíráló pénzintézeteknek. Bizonyára ez az oka, hogy a Budapest Bank, a Credigen, a CC Credit és az OTP saját adósnyilvántartásokat is létrehoztak. A bankok bánatára adatvédelmi aggályokon elvérzett viszont az az egységes privát adósnyilvántartásról szóló elképzelés, amely két éven belül nemcsak a problémás, de az összes pontosan fizető ügyfél „pozitív” listáját is tartalmazta volna.
A pénzintézetek többsége nem kívánta közölni, hogy kölcsöneik hány százalékát nem fizetik vissza időben az adósok. A Magyar Cetelemnél az arány öt százalék alatti, a CC Credit állítása szerint náluk mindössze kétszázaléknyi. Elgondolkodtató, hogy a Budapest Bank idén év közben belső szigorításokat hajtott végre a biztonságosabb hitelezés érdekében, s áruhitelező szakemberei hangsúlyozták: a hazai ügyfelek visszafizetési morálja jócskán elmarad amerikai vagy nyugat-európai társaikétól.
Elutasította az ügyészség Magyar Péter Orbán Viktor ellen tett feljelentését
