Csitítják a muzulmánokat

Az irak elleni háborús tervek, a terrorizmus elleni harc és Izrael korlátlan támogatása miatt gyanakvó iszlám világnak igyekezett gesztust tenni George W. Bush amerikai elnök csütörtökön. A ramadán böjti hónapot lezáró id al-fitr napján felkeresett egy washingtoni mecsetet, s jókívánságait fejezte ki minden muzulmánnak a földkerekségen. Az elnök a washingtoni iszlám központba látogatott el, ahol már tavaly szeptemberben is járt, hat nappal a szeptember 11-i terrortámadások után: akkor a muzulmánellenes közhangulatot akarta lecsillapítani az Egyesült Államokban. Manapság inkább a muzulmán világ gyanakvása, egyre ellenségesebb érzülete okoz gondot.
Egy nemzetközi felmérés szerint világszerte romlik az Egyesült Államok megítélése, s különösen a muzulmán országokban növekszik azok aránya, akik rossz véleménynyel vannak Amerikáról, miközben a washingtoni kormány szövetségeseket és támogatókat keres az Irak elleni esetleges háborúhoz.
Bush elnök méltatta a muzulmán vallást, amely reményt és vigaszt nyújt több mint egymilliárd embernek, köztük amerikaiak millióinak. Az elnök, aki a mecsetbe érkezve muzulmán hagyomány szerint levette cipőjét, beszédében méltatta a muzulmánok hozzájárulását az amerikai gazdasági és politikai élethez, megemlítve azokat is, akik az Egyesült Államok fegyveres erőinél szolgálnak, és részt vesznek a terrorizmus elleni küzdelemben.
Bush elnök később, az este folyamán több évtizedes hagyományt követve a Fehér Ház előtti, frissen behavazott Ellipse téren meggyújtotta a gyertyákat a nemzet karácsonyfáján. A csaknem 14 méteres lucfenyő 1978 óta áll mostani helyén. Az elnök rövid beszédében arra kérte az amerikaiakat, hogy gondoljanak azokra, akik a hadsereg kötelékében a világ más részein szolgálnak, és közülük sokaknak esetleg hadba kell vonulniuk Irak ellen. Mint mondta, ezek a férfiak és nők védőfalként óvják az amerikaiakat egy súlyos fenyegetéstől.
Elkerülhetetlen az Irak elleni háború, s valóban furcsa lenne, ha Szaddám Huszein még tavasszal is az ország élén állna – jelentette ki lapunknak Stephen F. Szabo, a John Hopkins Egyetem európai ügyekkel foglalkozó professzora. Ennek ellenére nem lehet úgy gondolni a háborúra, mint könnyed győzelemre az embertelen rezsim ellen, emlékeztetett a professzor. A városokban, Bagdadban utcai harcokra lehet számítani, Amerikát pedig vegyi- vagy biológiaifegyver-támadások érhetik, magyarázta a magyar származású professzor. A szakértő elmondta, az amerikai vélekedés rossz alapokra építkezik, amikor a háború utáni iraki rendezésről van szó. Mint elmondta, a kormányzat biztos benne, hogy az iraki nép egyöntetűen felszabadítóként fogja üdvözölni az amerikai csapatokat, akik megmentették az országot Szaddám Huszein rémuralmától. Ennek ellenére úgy véli, Irakban nem ilyen egyszerű a helyzet, hiszen a jelenlegi elnöknek nincs alternatívája, s a szunnita és síita mozlimok, valamint a kurdok közötti nagyfokú elkülönülés vélhetően tovább nehezíti az ország helyzetének rendezését. Elmondta, hogy az amerikai kormányzat tervei szerint európai csapatok tartanák fenn a rendet Irakban, s így elkerülhetnék a „második Öböl-háború-képzet” kialakulását. Fontos szempontnak tartotta, hogy Amerikának ne egyedül kelljen mennie a háborúba.
Ezzel kapcsolatban kiemelte Törökország kulcsszerepét az iraki hadjáratban. Elmondta, a koppenhágai csúcson az Európai Unióba igyekvő ország kudarcot élhet meg, mivel a francia és német vezető a 2005-ös dátumot jelölte meg a csatlakozási tárgyalások elkezdésére, ugyanakkor kijelentette, Németország vélhetően támogatni fogja a törökök bizonyos mértékű integrációját. Ebben a professzor szerint fellelhető a németek Amerika irányában tett gesztusa, mivel Berlin megpróbál Washington kedvére tenni – az Egyesült Államok számára ugyanis Törökország a közel-keleti térség legfontosabb országa. Ennek ellenére kétségesnek nevezte, hogy Törökország egy nap az Európai Unió tagja lehet, mivel szerinte az európaiak nem fogadnának el egy ilyen nagy és tőlük ennyire különböző országot.

Újabb robbantás Indonéziában. Három ember meghalt és tizennégy megsebesült az indonéziai Macasar városban, amikor robbanás történt egy helyi McDonald’s étteremben. A csütörtök éjszakai detonációval egyidejűleg robbanás rázta meg a Celebesz szigetén fekvő város egy autószalonját is, ám emberhalál vagy sebesülés itt nem történt. Egy szóvivő közölte, a hatóságok vizsgálják, van-e kapcsolat a macasari robbantások és az október közepén, Bali szigetén elkövetett merénylet között. Made Mangku Pastika, a merényletek ügyében nyomozó csoport vezetője ugyanakkor kijelentette, hogy mindössze harmincezer dollárjába került a megbízóknak a 200 ember életét követelő terrorakciók végrehajtása. Pastika szerint Mukhlas, a Dzsemáa Iszlámija szervezet operatív főnöke kihallgatásán beismerte, hogy az akciók végrehajtása előtt harmincezer dollárt kapott egy Van Min nevű malajziai férfitól, s az összeget teljes egészében elköltötte. (MTI)