Elsorvadhat a Széchenyi-kártya

A korábban remélt vállalkozói kör tizedének lehet csak év végére Széchenyi-hitelkártyája. A szakmai lobbizás ellenére a kormányzat 2003-ban csökkentheti a plasztikkártyán igényelhető kölcsön kamattámogatását, így a hitel két százalékkal drágulhat. A GKM jövőre – az idei 700 millió után – csak pár száz millió forintot különíthet el állami hozzájárulásra. A VOSZ elnöke szerint a bankok 99 százalékban igazságtalanul utasítják el a kártyakölcsönért hozzájuk forduló cégeket.

Noha a Széchenyi-kártya megszületésénél bábáskodó szakmai szervezetek és az előző kormány tavasszal még legalább 10-25 ezer Széchenyi-kártya kibocsátásában reménykedett 2002-re, év végére – a kártyakölcsönt folyósító bankok szigorú hitelbírálata miatt – optimális esetben mégis csak 1700 vállalkozó örülhet majd kártyájának.
Úgy tűnik, a Medgyessy-kormány nem lelkesedik túlzottan a kártyáért: információnk szerint a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) az idei 700 millió forint után jövőre mindössze pár száz millió forintot kíván elkülöníteni a kölcsön hitelkamatát mérséklő támogatásra (emlékezetes: az Orbán-kabinet szóvivője az év elején 2002-re még kétmilliárdos állami támogatási elképzelést jelentett be). Az esetleg megkurtítandó támogatás nyilvánvalóan kevesebb kártya kibocsátását teszi lehetővé jövőre. A tárcánál viszont azt közölték: még nincs végleges költségvetés a jövő évi támogatásra.
Úgy tudjuk, a Széchenyi-kártya ügyeit koordináló Kavosz Rt. nemrég kérvényben fordult a gazdasági tárcához: a konstrukció kapcsán kialakított eredeti elképzelésekkel szemben jövőre az állam ne csökkentse az eddigi ötről három százalékra a kamattámogatás mértékét. Az idei ugyanis – érveltek – a konstrukció kései, őszi startja miatt csak tört év lett, így valójában 2003 lesz az első teljes éves periódus. A kormányzat azonban a közeli napokban mégis a minisztérium olyan előterjesztését tárgyalhatja – tudtuk meg a kölcsöntípus továbbfejlesztéséről, benne a 3 és 5 millió forint hitelt nyújtó, ám csak magas éves árbevétel esetén igénybe vehető Széchenyi-ezüstkártyáról –, amely egységesen háromszázalékos kamattámogatásról szól. Ez mai árfolyamon az eddigi 11-ről 13 százalékosra növeli majd a kártya hitelkamatát.
Növeli a gondokat, hogy a kártyákat kiadó pénzintézetek a hozzájuk forduló vállalkozók kérelmeinek együttesen csak mindöszsze felét (a Kavosz állítása szerint viszont hatvan-hetven százalékát) fogadják be a szigorú kockázatelbírálás miatt, s a többieket elutasítják.
Ószabó Attila, a Postabank szóvivője szerint náluk 33 százalékos a befogadási arány, így eddig több száz kérelem ügye „fordulhatott egyenesbe”. A szóvivő az alacsony arányt azzal magyarázta: a bankoknak a Széchenyi-kártyánál – a részben állami Hitelgarancia Rt.-nek a kamatokra és a kölcsön tőkéjére együttesen vállalt 73 százalékos kezessége ellenére – normál üzleti rizikójuk van, így e konstrukciót is be kellett illeszteniük saját kockázatelbírálási rendszerükbe. A Postabank viszont korábbi, saját ismert ügyfeleinél pár hete könnyítette a kölcsönbírálat feltételeit (erről az könnyítésről viszont egy lapunknak nyilatkozó vállalkozó szerint az egyik bankfiók vezetése még a napokban sem tudott).
Az OTP Bankhoz eddig beérkezett Széchenyi-kártya-igénylések száma meghaladja az ezret, s november végéig több mint ötszáz kártyát vettek át az ügyfelek – közölte a pénzintézet. Itt csak a kibocsátott kártyák arányát közölték a befogadásokhoz képest (ez folyamatosan javul, és most nyolcvan százalék). Az OTP is úgy fogalmazott: számukra is elengedhetetlen a kockázatok felmérése.
Bíró Fruzsina, a Kavosz vezérigazgatója szerint az idei, első évben várható 1700 „kártyás” minden probléma ellenére sem rossz arány, hiszen a hasonló mikrohitel-konstrukcióban is nagyjából évi ennyi ügyfél részesülhet. A lassú indulás egyik oka, hogy a kérelmező cégeknek – amelyek közül sok a bankok számára a kockázatot növelő módon nyereség helyett mesterségesen nullára „tornássza le” eredményét – tanulnia kell a pályáztatást. A bankok óvatos magatartásának oka, hogy alig ismerik az évi ötvenmilliós árbevétel alatti ügyfélkört.
Kérdésünkre válaszolva Demján Sándor, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) ügyvezető elnöke elmondta: a vállalkozók elutasításában a bankoknak az esetek 99 százalékban nincs igazuk. Ezért, akiknek igénylését a hitelintézetek nem fogadták be, s így egy éven belül más pénzintézethez sem fordulhatnak kártyaigényükkel, azok eseteit felülvizsgálják. A bankok még mindig nincsenek hozzászokva ahhoz, hogy kisvállalkozóknak hitelezzenek.
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke a Széchenyi-kártyához jutottak számáról szólva lapunknak kifejtette: ez valóban sok fejtörést okoz nekik. Egyfelől az eddig jelentkezettek száma magasnak tekinthető, hiszen korábban ennyi idő alatt ekkora számban még nem érdeklődött ez a kör hitel iránt. Például abban az évben, amikor egy másik konstrukciót, a mikorhitelt a legtöbben vették igénybe, akkor sem érte el az ügyfelek száma a kétezer főt. Másfelől viszont valóban több ügyfélre számítottak. Az elmaradás okát Parragh is abban látja: olyan vállalkozói kört szólítottak meg, amelynek tagjai korábban nem jutottak hitelhez, ezért nincs gyakorlatuk annak megszerzésében, s idegenkednek a hitelfelvételtől. Az MKIK elnöke szerint a rendszer hosszabb távon eredményes lesz, s akkorra több tízezer ügyfél választja majd ezt a konstrukciót. Az elutasítottakkal kapcsolatban Parragh László úgy vélte: az első hetekben a bankoknál jelentkezők fele, ma már 80 százaléka megfelel a követelményeknek, vagyis az előszűrés hatékonyabb lett. Most azon dolgoznak, hogy a rendszert módosítsák, s az előre nem várt buktatókra is megoldást találjanak (így az elutasítottak újból jelentkezhetnek). A konstrukció állami támogatásáról szólva az elnök is hangsúlyozta: azt szeretnék, hogy az állami kamattámogatás az eredeti tervekben szereplő három százalék helyett jövőre is öt százalék maradjon, annyi, mint az idén.

Tartós kizárások. Egy éven át nem pályázhat Széchenyi-kártyáért az a vállalkozás, amelynek kérelmét valamelyik bank elutasította. Próbálkozni sem érdemes másik hitelintézetnél, mert a Kavosz minden pályázót számon tartó regisztere kiszűrné a jelentkezőt – tudtuk meg. A magyarázat szerint az adott cégnek egy „tiszta” évet igazoló mérleggel kell rendelkeznie, márpedig ezt csak a következő évben tudja bemutatni. Hasonlóan nincs esélyük a kártyára a tárgyévben indult vállalkozásoknak. Ha egy cég az idén januárban indult, lassú mérlegkészítés esetén leghamarabb csak 2003. május végén folyamodhat kártyáért – miután bemutatta első éves mérlegét.