EU-csatlakozás: hátrányok és előnyök

Ígéreteket jelentünk az Európai Uniónak és nem veszélyeket, mert Magyarországon már lezárult a nagy átalakulások kora, a gazdaság szerkezete megváltozott: döntően már nem a multinacionális vállalatok, a globális tőke, a külföldi tőkebefektetések és az export jelenti Magyarország gazdaságpolitikájának húzóerejét, hanem a belső gazdaság, a kis- és középvállalkozások, az infrastruktúra-fejlesztés és a területfejlesztés – mondta tegnap egy konferencián Matolcsy György volt gazdasági miniszter. Hozzátette: az EU-hoz most csatlakozó országok integrációja kedvezőtlen globális gazdasági környezetben megy végbe, ez azonban nem dönti el a csatlakozás sikerességét.
Glattfelder Béla, a Fidesz-frakció mezőgazdasági kabinetjének vezetője aláhúzta: a magyar gazdaságon belül a családi vállalkozások továbberősödése a feltétele annak, hogy hazánk beilleszkedjen az EU agrárrendszerébe, s a támogatásokból is többet tudjon megszerezni. Glattfelder szólt arról is, a csatlakozási tárgyalások során különösen fontos három, a mezőgazdaságot érintő kérdés: a közvetlen kifizetések rendszere, a csatlakozás után folytatható nemzeti támogatási programok és a kvóták kérdése. Ezzel kapcsolatban a politikus az MTI-nek megjegyezte: mivel az EU-ban az agrárpolitikát közösen finanszírozzák a tagállamok, a nemzeti támogatásokra csak szűk keretek között van lehetőség, így csak azok lesznek működtethetőek, amelyek a csatlakozást megelőzően is működtek.