Figyelmeztetés Európának

Népek és nemzetek Európáját akarjuk. A jelenlegi EU nem más, mint gazdasági és politikai elitek ügylete – így kezdődik a koppenhágai deklaráció szövege, amelyet tegnap véglegesített harminc euroszkeptikus és eurorealista értelmiségi a dán fővárosban.

Koppenhága. A deklaráció kiáll a demokrácia, az ENSZ-alapokmányban foglalt önrendelkezés és a globális szolidaritás mellett, megállapítva, hogy a fenntartható fejlődés és a világbéke a nemzetközi és emberi jogok, a környezetvédelem tiszteletben tartásával garantálható. A deklaráció megfogalmazói úgy vélik: az EU és az Európa jövőjéről döntő konvent rossz úton jár, amikor olyan európai szuperállam megteremtésén gondolkodik, amely lényegében egy szövetségi állam jellemzőivel bír. Megállapítják azt is, hogy a csatlakozni kívánó országok igazságtalan, rövidlátó elbánásban részesültek, s a tárgyalások egyoldalú diktátumoknak minősíthetők. Nem véletlen – állapítják meg –, hogy „bővítésnek” hívják a folyamatot, nem pedig egyesítésnek. A bírálatok mellett a deklarációt szövegező harminc értelmiségi ajánlásokat is megfogalmazott a rugalmas demokrácia szellemében. Eszerint döntési lehetőséget kell biztosítani a résztvevők számára, tekintetbe véve a véleménykülönbségeket. A deklarációt tegnap átadták a dán külügyminiszternek, aki továbbadja azt a csúcs résztvevőinek. A nyilatkozat főbb pontjait pénteken hirdetésként teszik közzé a legnagyobb dán lapokban.
Ivar Raig, a tallinni egyetem közgazdasági fakultásának dékánja úgy foglalta össze a deklaráció célját, hogy azzal figyelmeztetik a régi demokráciákat: a jövőben is meg kell őrizniük a demokratikus döntési mechanizmust. Drude Dahlerup, a politikatudományok professzora, a stockholmi egyetem oktatója lapunknak nyilatkozva felhívta arra a figyelmet, hogy a deklaráció mögött álló mozgalom alulról építkezik, szemben az unióval, melyet felülről érkező politikai akarat épít. Kifejezte aggodalmát a bővítéssel és a tervezett európai alkotmánnyal kapcsolatos referendumok miatt, hogy azokat tisztességtelen körülmények között rendezik meg. A professzor szerint aggályos és a demokráciát fenyegeti, hogy az elit szájíze szerint újra és újra megrendezett népszavazások a választók apátiájához vezetnek. Lóránt Károly közgazdász, a szeminárium magyar résztvevője úgy véli, a deklarációval talán sikerül felhívni a figyelmet arra, hogy a készülő alkotmány nem veszi figyelembe az országok akaratát, szuverenitását. A bővítés jövőjére nézve pedig aggályos, hogy Kelet-Németország jóval több pénzt kapott a felzárkózásra, mint a csatlakozásra váró országok. A politikai okokból siettetett csatlakozás feszültségekhez vezethet. Félő, hogy a nyugatiak még jobban teret nyernek a mi piacainkon, és elképzelhető, hogy a munkaerő nyugatra vándorlással fenyeget. Hasonló aggodalmat válthat ki a földek felvásárlása, de feszültségek forrása lehet az is, hogy a csatlakozást követően az életszínvonal nem nő majd a várt mértékben nőni.

Ki nem utazik Koppenhágába? Nem lesz tagja a koppenhágai EU-csúcsra utazó szlovák kormányküldöttségnek Csáky Pál, a szlovák kormány integrációs kérdéseket felügyelő miniszterelnök-helyettese, aki kimaradását „enyhén szólva furcsának találja”. Mikulás Dzurinda miniszterelnök cáfolta, hogy a küldöttség végső összetétele mögött olyan politikai indítékok húzódnak meg, amelyek a magyar kedvezménytörvény miatt közte és az MKP között kialakult feszültséggel hozhatók összefüggésbe. (MTI)